Korlátozza az F-gázak használatát az EU

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, illetve tűzvédelemben használt fluortartalmú gázok, az úgynevezett F–gázok és más ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályokat – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050–re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC–k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra.

Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F–gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F–gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében.

A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F–gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók (<12kW) esetében 2032–ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035–ig, az F–gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030–ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések (>52kV) esetében pedig 2032–ig kell ezt megtenni.

Az uniós tanács elfogadott egy másik, az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet is. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban, különösen a szigetelőhabokban a felújítások során, ami az unióban a fennmaradó ODS–kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként, azaz más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban, technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.

Az uniós tanács szavazásával lezárult az elfogadási eljárás. A két rendeletet most a tanács mellett az Európai Parlament is aláírja, majd kihirdetésüket követő 20 nappal hatályba lépnek.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)