Aggodalomra adnak okot az újságírókkal szemben indított visszaélésszerű perek

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács szerint legfrissebb jelentése szerint aggodalomra ad okot a kémprogramok újságírók elleni jogellenes használata, a médiában dolgozókkal szemben, a tényfeltáró munka akadályozása céljából indított visszaélésszerű perek, valamint a száműzetésben élő, különösen Oroszországból és Fehéroroszországból érkezett újságírók folytatódó megfélemlítése és bizonytalan helyzete.

A médiában dolgozók biztonságával foglalkozó, 2023–as tapasztalatokat és adatokat tartalmazó jelentés – amelyet az Európa Tanács újságírásért és az újságírók védelméért felelős platformja számára 15 médiaszabadsággal foglalkozó civil szervezet állított össze – a médiaszabadságra és az újságírókra leselkedő legfőbb veszélyek között egyebek mellett a fenyegetéseket és a megfélemlítést, a jogellenes fogva tartásokat, az újságírók szabad munkavégzését korlátozó jogszabályokat és a visszaélésszerű pereket említette.

A jelentés készítői kiemelték: a múlt évben 285 esetet jegyeztek fel a média szabadságát ért súlyos fenyegetésekkel vagy támadásokkal kapcsolatban az Európa Tanács tagállamaiban, szemben a 2022–es 289–cel. Noha csökkent az újságírók ellen elkövetett utcai erőszak, valamint az újságíró–gyilkosságok száma, a bejelentések a nyomásgyakorlás, a korlátozó intézkedések és a fenyegetések növekvő számáról tanúskodnak – írták. Kijelentették: a kémprogramok megfigyelésre történő használata jelentősen fenyegeti a média szabadságát és az újságírók biztonságát, az ezzel kapcsolatban bejelentett visszaélésekért járó felelősségre vonás azonban a legtöbb esetben elmaradt. „A megfigyelés megszünteti az újságírók bizalmas forrásainak szükséges védelmét, megfélemlíti az újságírókat, és elriaszthatja őket az érzékeny ügyek kivizsgálásától” – fogalmaztak.

A jelentés szerint újságírók megfigyelésére kémprogramok használatát az Európa Tanács tagállamai közül Azerbajdzsánból, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról, Spanyolországból, Törökországból és az Egyesült Királyságból jelentették. A készítők rámutattak arra is, hogy azok az Európában élő, de főként Oroszországból és Fehéroroszországból származó újságírók, akik életük és szabadságuk veszélyeztetése, bírósági eljárás vagy megfélemlítés miatt hagyták el hazájukat, gyakran továbbra is üldöztetésnek és fenyegetésnek vannak kitéve.
Kiemelték, hogy a média szabadságát több tagországban visszaélésszerű jogi eljárások akadályozzák, gyakran olyan stratégiai perek (SLAPPS) indításával, amelyet politikusok vagy üzleti szereplők kezdeményeztek a jó hírnév védelméről szóló nemzeti törvények alapján. A büntetőjogi felelősségre vonás célja ezek esetében az újságírók és a média zaklatása, illetve kártérítés és egyéb súlyos pénzbírságok megfizetése – emelték ki.

Közölték továbbá, hogy az ukrajnai háború tavaly is jelentős hatással volt a média szabadságára és az újságírók biztonságára. Újságírók vesztették életüket, vagy sebesültek meg munkavégzés közben – emlékeztettek. Az év során 59 újságírót tartottak fogva az Oroszország által megszállt ukrán területeken, további 65–öt pedig Oroszországban és Fehéroroszországban – tették hozzá. Megjegyezték továbbá, hogy az európai országok közül csupán négy, Dánia, Németország, Írország és Svédország biztosít „jó munkakörülményeket” az újságírók számára. Az újságírók munkaügyi helyzete ezzel szemben Horvátországban, Magyarországon, Montenegróban és Romániában „különösen aggasztó” – írták –, ugyanis ezekben az országokban a munkavállalói státuszt nem élvező újságírók a jelentés szerint gyakran nem rendelkeznek megfelelő szociális védelemmel.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy a nemzeti szuverenitás védelmét célzó törvényjavaslat hatással lehet a médiára, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelemmel kíséri majd a dezinformációs kísérleteket. Mint írták, a törvény „széles vizsgálati jogkört biztosít” a hivatal számára bármely magyarországi szervezet vagy személlyel kapcsolatban, egy ilyen vizsgálat célpontjai pedig lehetnek az állami és önkormányzati szervek mellett újságírók, médiaszervezetek és civil társadalmi szervezetek. Kitértek arra, hogy a hozzájuk eljutott jelentések szerint Magyarországon 2021–ben legalább négy újságírót, valamint további 189 médiában dolgozót és médiatulajdonost megfigyeltek a Pegasus nevű kémszoftver segítségével. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint az általuk vizsgált összes ügyben, beleértve az újságírókat is, a kémprogramok alkalmazásának minden jogi feltétele teljesült, és a kémprogramot a nemzetbiztonság védelmére használták fel – tették hozzá.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a jelentésre reagálva azt írta: az újságírók és a médiában dolgozók egyre növekvő kockázatokkal és akadályokkal szembesülnek Európában. Határozott fellépésre van szükség a tagállamok részéről az újságírók védelmében és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek, például a visszaélésszerű perek és az illegális megfigyelés elleni küzdelem sikeréért. A kormányoknak el kell kötelezniük magukat az újságírók biztonságának fokozása, valamint a médiaszabadságra vonatkozó normák tiszteletben tartása mellett – jelentette ki a főtitkár.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)