Elfogadta a kormány a választások összevonásáról szóló rendeletet

Elfogadta a román kormány pénteki rendkívüli ülésén az idei önkormányzati és európai parlamenti (EP–) választások összevonásáról szóló sürgősségi rendeletet. A jogszabály szerint mindkét voksolást június 9–én bonyolítják le, de az újonnan megválasztandó önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei tanácselnökök csak szeptember végén lépnek hivatalba, amikor lejár a 2020–ban megválasztott helyi elöljárók négyéves mandátuma. A június 9–i választásokon egyazon személy jelöltetheti magát EP–képviselőnek és valamilyen helyhatósági tisztségviselőnek is.

A jogszabály lehetővé teszi a már hivatalban lévő önkormányzati tisztségviselőknek, hogy idén más párt színeiben jelöltessék magukat, mint amelyiknek a jelöltjeként 2020–ban elnyerték a megbízatásukat, a rendelet ugyanis szeptember 27–ig felfüggeszti a közigazgatási törvénykönyv erre vonatkozó előírását. Az ellenzéki pártok által élesen bírált „politikai migráció” (pártváltás) lehetővé tételéről Toni Grebla, a jogszabályt kidolgozó állandó választási hatóság (AEP) elnöke a kormányinfón elmondta: azt tartották szem előtt, hogy egyetlen jelölt megválaszthatóságának alkotmányos joga se sérüljön. Hozzátette: csak átmeneti rendelkezésről van szó, amit a választások összevonása tesz szükségessé, vagyis az, hogy az új önkormányzati tisztségviselőket több mint három hónappal mandátumuk megkezdése előtt meg fogják választani.

Toni Grebla, aki korábban alkotmánybíró is volt, úgy értékelte: sem a politikai migráció tiltása, sem szabadjára engedése nem sérti az alkotmányt. Jelen esetben szerinte az az ellenzéki kifogás is megalapozatlan, hogy a kormánytöbbség közvetlenül a választások előtt, „menet közben” változtat a játékszabályokon, ugyanis a módosítások csak szervezési kérdéseket érintenek, és nem magát a választójogot.

Az AEP elnöke elmondta: a pártlistás, arányos rendszerben megszervezett EP–választáson Románia egyetlen választókerületnek számít, így a romániai EP–jelöltlistákon a szavazati joggal rendelkező EU–állampolgárok bármelyik szavazókörben leadhatják voksukat. Viszont az önkormányzati választásokon mindenki csak az állandó lakcíme, vagy – legalább 60 napja bejegyzett – ideiglenes lakcíme szerinti körzetben adhatja le a voksát. Eddig ideiglenes lakcím szerinti körzetben csak olyanok voksolhattak, akik legalább fél éve laktak ott. A választási időszak 90 nappal a voksolás előtt, március 12–én kezdődik, menetrendjéről, finanszírozásáról és más szervezési kérdésekről azonban nem (törvényerejű) sürgősségi rendelettel, hanem kormányhatározattal dönt a kormány.

A bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) február közepén döntött választási szövetség létrehozásáról, és a 2024–es év választási menetrendjének megváltoztatásáról. A kormánypártok az EP–választásokon közös listával indulnak, a helyhatósági választásokon azonban önállóan. A megállapodás értelmében az év végén esedékes elnökválasztást előre hozzák szeptemberre, a parlamenti választásokat pedig decemberben rendezik meg.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)