Európa megduplázta fegyverimportját, Oroszország lecsúszott a második helyről

Európa az elmúlt öt évben megduplázta fegyverimportját, főként az ukrajnai háború következtében – közölte hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A SIPRI honlapján közzétett jelentésből kiderül, hogy az európai államok fegyverimportja 2019 és 2023 között 94 százalékkal nőtt a 2014-2018-as időszakhoz képest.

A SIPRI adatai a leszállított fegyverek mennyiségére vonatkoznak, nem a pénzbeli értékükre. Mivel ez a mennyiség a rendelésektől függően évről évre jelentősen változhat, a SIPRI nem 12 hónapos, hanem ötéves időszakokat vizsgál.

A fő importőrök

A SIPRI 170 jelentős fegyverimportőr államot azonosított a 2019-2023-as időszakban. Az öt legnagyobb fegyverimportőr India, Szaúd-Arábia, Katar, Ukrajna és Pakisztán, ezekbe az országokba érkezett a vizsgált időszakban importált teljes mennyiség 35 százaléka. A 2019-2023-as teljes fegyverimport 37 százalékát tették ki az ázsiai és óceániai államok által vásárolt fegyverek, majd a Közel-Kelet (30 százalék), Európa (21 százalék), Amerika (5,7 százalék) és Afrika (4,3 százalék) államai következtek a rangsorban.

2019-2023 között az európai államok által importált fegyverek mennyisége 94 százalékkal nőtt 2014-2018-hoz képest. A régióban 2019-2023 között importált harci eszközök 23 százaléka Ukrajnába került, így az utóbbi ország toronymagasan vezeti a fegyverimportőr államok európai listáját, és világszinten a negyedik helyen áll. Az európai listán Ukrajnát az Egyesült Királyság követi, amely az európai fegyverimport 11 százalékát adta, majd Hollandia következik 9 százalékkal.

Míg 2014-2018 között az Európába importált fegyverek 35 százaléka származott az Amerikai Egyesült Államokból, addig a 2019-2023-as időszakban ez az arány 55 százalékra nőtt. A kontinens két másik nagy fegyverbeszállítója Németország 6,4, illetve Franciaország 4,6 százalékkal.

A 2022 februárjában kezdődött nagyszabású orosz inváziót követően legalább 30 állam szállított jelentős mennyiségű fegyvert Ukrajnának, főként katonai segélyek formájában. A 2019-2023 közötti ukrán fegyverimport 39 százaléka az USA-ból, 14 százaléka Németországból, 13 százaléka Lengyelországból származott.

Oroszország elsősorban saját iparára támaszkodik a fegyverellátásában, 2022-ben és 2023-ban azonban szárnyas bombákat importált Iránból és ballisztikus rakétákat Észak-Koreából – ez utóbbi tranzakcióval megsértette az ENSZ Észak-Koreával szembeni fegyverembargóját. Oroszország korábbi, 2014-es ukrajnai inváziója megnövelte a fegyverek iránti keresletet a közép- és nyugat-európai országokban. Ezek az államok 2023 végéig összesen 791 vadászrepülőgépet és harci helikoptert rendeltek meg külföldről. A 2022-es inváziójának megindítása után Oroszország több rakétacsapást mért Ukrajnára. Válaszul számos közép- és nyugat-európai ország légvédelmi rendszereket kezdett szállítani Ukrajnának, és több állam újabb ilyen rendszereket rendelt, illetve felgyorsította a már folyamatban levő beszerzéseket.

Lengyelország 2023-ban 12 légvédelmi rendszert rendelt az Egyesült Államoktól. Németország egyetlen, de különösen nagy értékű rendszert rendelt Izraeltől. 2022-ben és 2023-ban Ausztria, Észtország, Lettország és Szlovénia légvédelmi rendszereket rendelt Németországtól. Finnország és Szlovákia izraeli, Litvánia és Hollandia pedig norvégiai rendszereket rendelt. Emellett néhány ország a saját gyártású, illetve az újonnan beszerzett, importált vagy már meglévő rendszereihez rendelt légvédelmi rakétákat. Lengyelország és Norvégia például 2023-ban az Egyesült Királyságtól, illetve az Egyesült Államoktól rendelt rakétákat az új rendszereikhez, míg Németország 500 rakétát, Románia pedig 200 rakétát rendelt meglévő légvédelmi rendszeréhez az Egyesült Államoktól.

A fő exportőrök

A SIPRI 66 jelentős fegyverexportőr-államot azonosított a 2019-2023-as időszakban. Az öt legnagyobb fegyverexportőr az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország, ezek az országok a fegyverexport 75 százalékát biztosították.

Az amerikai és francia fegyverkivitel 2014-2018 és 2019-2023 között nőtt, míg az orosz, kínai és német csökkent. A 2019-2023-as időszakban az USA és a nyugat-európai államok együttesen az összes fegyverexport 72 százalékát adták, szemben a 2014-2018-as 62 százalékkal.

Az USA fegyverexportja 2014-2018 és 2019-2023 között 17 százalékkal nőtt, a teljes globális fegyverexportból való részesedése 34 százalékról 42 százalékra emelkedett. Az USA 2019-2023 között 107 országba szállított jelentős mennyiségű fegyvert, többet, mint a következő két legnagyobb exportőr együttvéve. Az USA 2019-2023 közötti fegyverkivitele 282 százalékkal magasabb volt, mint Franciaországé, amelyik világszinten a második legnagyobb fegyverexportőr.

2019-2023-ban az amerikai fegyverexport legnagyobb része, 38 százaléka a közel-keleti államokba irányult. Ugyanebben az időszakban az amerikai fegyverkivitel 28 százaléka irányult európai államokba, míg 2014-2018 között ez az arány csak 11 százalék volt. Az amerikai fegyverexport 4,7 százaléka Ukrajnába, 17 százaléka Európába érkezett.

Franciaország a 2019-2023-as időszakban 64 országba szállított fegyvert, a legnagyobb vásárló toronymagasan India volt: az ázsiai országba került a francia fegyverkivitel 29 százaléka. A 2019-2023-as francia fegyverexport nagy része (42 százaléka) Ázsia és Óceánia, valamint a Közel-Kelet (34 százalék) államaiba irányult. Franciaország évek óta próbálja kiterjeszteni fegyvereladásait más európai államokra, azonban a 2019-2023-as időszakban az európai államokba irányuló exportja a teljes fegyverexportnak mindössze 9,1 százalékát tette ki. Európai fegyverexportjának több mint fele (53 százalék) Görögországba irányult, főleg annak köszönhetően, hogy 17 Rafale vadászrepülőgépet adott el ennek az országnak.

Évtizedek óta először Oroszország már nincs a világ két legnagyobb fegyverexportőre között. 2019-ben még annyi fegyvert exportált Oroszország, mint azelőtt 20 éven át minden évben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben viszont már jóval kevesebbet, 2023-ban pedig a 2022-es szintnél is 52 százalékkal kevesebbet. Oroszország globális fegyverszállítóként való hanyatlását jelzi az is, hogy míg 2019-ben 31 állam kapott jelentős mennyiségű fegyvert Moszkvától, addig 2022-ben csak 14, és ez a szám 2023-ban 12-re csökkent.

Kína kivitele a 2019-2023-as időszakban a globális fegyverexport 5,8 százalékát tette ki. 2014-2018 és 2019-2023 között 5,3 százalékkal csökkent az ázsiai ország fegyverexportja. A kivitel legnagyobb része (85 százalék) Ázsia és Óceánia államaiba irányult, ezt követik az afrikai államok (9,9 százalék). 2019-2023 között Kína 40 államnak adott el számottevő mennyiségű fegyvert, de fegyverexportjának jóval több mint fele, 61 százaléka egyetlen államba, Pakisztánba irányult.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)