Kreml: Kijev megtiltotta magának a tárgyalásokat

Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, amely szerint az ukrajnai válság rendezéséről megtartandó első és a második genfi csúcstalálkozó között kerülhet sor Oroszországnak az Ukrajnával fennálló fegyveres konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformulája” alapján.

„Először is: egy ilyen nyilatkozat természetesen teljesen ellentmond a (Zelenszkij) számára kodifikált, arra vonatkozó tilalomnak, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Másodszor: számunkra nem elfogadhatóak az olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk, és amelyeket valaki más fog kidolgozni” – nyilatkozott Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ–nak nyilatkozva leszögezte: Oroszország nem kíván részt venni azon az Ukrajnáról szóló konferencián, amelynek lehetőségéről Kuleba említést tett. A Zelenszkij–formulát „alkímiának” nevezte.

Zelenszkij elnök 2022 novemberében videokapcsolat segítségével egy olyan tízpontos béketervet terjesztett a G20–csoport csúcstalálkozójának résztvevői elé, amely figyelmen kívül hagyta Moszkva álláspontját. Az orosz fél elutasítja fegyveres erőinek teljes kivonását az 1991–ben érvényes határok mögé, illetve azt is, hogy visszaadja az ellenőrzést Ukrajnának az Azovi– és a Fekete–tengeren létrehozott „kizárólagos gazdasági övezete fölött”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban elutasította a Zelenszkij–féle béketervet, és kijelentette, hogy Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap. Méltatta a 2023 februárjában előterjesztett 12 pontos kínai békekezdeményezést, amely szerinte a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki, az ENSZ Alapokmányának alapján.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendezéshez el kell ismerni a harctéren kialakult realitásokat, valamint a „Novorosszijában” (Dél–Ukrajnában) és a Donyec–medencében élő lakosság legitim érdekeit.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)