A romániaiak enyhe többsége inkább jónak tartja régiónk helyzetét

A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.

Az adatok szerint országosan a megkérdezettek 7 százaléka tartja nagyon jónak a gazdasági helyzetet. A pozitívan vélekedők aránya meghaladta az országos átlagot a Bukarest-Ilfov (13 százalék), a nyugat-romániai (11), az északnyugat-romániai (10) és a közép-romániai (9) régióban.

A gazdasági helyzetet nagyon rossznak ítélő romániaiak aránya az északkelet-romániai (20 százalék), a délnyugat-romániai (18) és a délkelet-romániai (15) régióban a legnagyobb. Uniós szinten a polgárok 10 százaléka nagyon jónak, 55 százaléka inkább jónak, 25 százaléka inkább rossznak, 7 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója gazdasági helyzetét.

A romániai válaszadók 58 százaléka inkább jónak, 20 százaléka inkább rossznak, 11 százaléka nagyon jónak és 10 százaléka nagyon rossznak ítéli az életminőségét. Az életminőségüket nagyon jónak tartók aránya 16 százalék az északnyugat- és nyugat-romániai régióban, 15 százalék a közép- és 14 százalék a délnyugat-romániai régióban. Az életminőségüket nagyon rossznak ítélők aránya a délkelet- és északkelet-romániai (15 százalék), illetve a délnyugat-romániai (14 százalék) régióban a legnagyobb. Az életminőségét az uniós polgárok 20 százaléka tartja nagyon jónak, 62 százaléka inkább jónak, 13 százaléka pedig inkább rossznak.

A romániai válaszadók szerint a régiójuk legfontosabb problémái a megélhetési költségek (40 százalék), az egészségügy (38), a gazdasági helyzet és a munkanélküliség (30), valamint az oktatási rendszer (24). Uniós szinten a fő problémák a megélhetési költségek (31 százalék), az egészségügy (26), a gazdasági helyzet és a munkanélküliség (26), valamint a lakhatás (20).

Arra a kérdésre, hogy milyen valószínűséggel mennek el szavazni a júniusi európai parlamenti választásokon, a romániaiak 53 százaléka nagyon valószínűnek, 22 százaléka elég valószínűnek, 10 százaléka elég valószínűtlennek és 14 százaléka nagyon valószínűtlennek tartotta a részvételét. Uniós szinten a válaszok a következők voltak: 57 százalék nagyon valószínű, 20 százalék elég valószínű, 10 százalék inkább valószínűtlen és 10 százalék nagyon valószínűtlen. A felmérés 2024. január 11. és február 15. között készült, uniós szinten 62.091, romániai szinten 2455 személy megkérdezésével.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)