Uniós csúcs: középpontban az unió gazdasági versenyképessége

Megkezdődött szerda este az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők gazdasági és versenyképességi kérdésekről, az ukrajnai háborúról, az EU és Törökország közötti kapcsolatokról, a közel–keleti konfliktusról és a libanoni fejleményekről fognak tárgyalni.

A kétnaposra tervezett EU–csúcs első napján az európai uniós tagországok állam– illetve kormányfői munkavacsorán vesznek részt, amelyen áttekintik, hogy legutóbbi tanácskozásuk óta milyen intézkedések születtek a korábbi, az egységes piacról, valamint Európa hosszú távú versenyképességéről és termelékenységéről szóló zárónyilatkozatuk nyomán.

A tagországi vezetők 2023. márciusi és júniusi ülésükön vitatták meg, hogy miként lehetne szilárd és időtálló, jólétet biztosító gazdaságot teremteni. Ezzel összefüggésben intézkedések meghozatalára szólítottak fel az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.

Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tagjai tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban tárgyalni fognak az ukrán civilek, valamint a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz légi– és rakétatámadásokról, beleértve az energiaágazat közelmúltbeli fokozott célbavételét is. Az uniós tagországok vezetői vitát folytatnak majd az EU és Törökország közötti kapcsolatokról, miután meghallgatták Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt az Európai Bizottság vonatkozó politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról szóló jelentéséről.

Az uniós tagországok állam–, illetve kormányfői megbeszélést folytatnak majd a közel–keleti, valamint ezzel összefüggésben a libanoni fejleményekről. Legutóbbi, március 21–22–i ülésükön elítélték a Hamász iszlamista terrorszervezetet, fenntartható gázai tűzszünethez vezető azonnali humanitárius szünetre, valamint az összes elrabolt izraeli túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és humanitárius segítség biztosítására szólítottak fel. Irán Izrael elleni drón– és rakétatámadásait követően az Európai Unió elítélte a támadásokat. Önmérsékletre szólított fel, és elkötelezte magát amellett, hogy hozzájáruljon a helyzet rendezéséhez és a régió biztonságához.

FORRÁS: MTI

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b), Robert Abela máltai (b2) és Mark Rutte holland miniszterelnök (b3), Luis Montenegro új portugál kormányfő (j3), Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (j) az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos informális találkozóján Brüsszelben 2024. április 17-én. Fotó: Fischer Zoltán, MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

(Nethuszár)