Új etikai testületet hoz létre az EP

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta az etikai normákkal foglalkozó intézményközi testületet létrehozásáról szóló megállapodást, az EP strasbourgi közleménye szerint az új európai uniós szerv működésének célja az európai döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítése.

A 301 szavazattal, 216 ellenszavazat és 23 tartózkodás mellett elfogadott megállapodás szerint az etikai testület az érintett uniós intézményekre vonatkozóan az etikus magatartásra vonatkozó közös minimumszabályokat dolgoz majd ki. Az EP–képviselők szerint a testületnek képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezzen, és szankciókra vonatkozó ajánlásokat adjon ki. A testületnek független szakértőkből kell állnia, működésének ki kell terjednie az uniós intézmények és szervek minden tagjára és a szolgálatuk előtti, alatti és utáni időre is.

Azzal összefüggésben, hogy a megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága között jött létre, az EP–képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács nem csatlakozott a dokumentumhoz. Sajnálatukat fejezték ki továbbá amiatt, hogy az Európai Unió Tanácsa nem hajlandó lehetővé tenni, hogy az etikai testület hatásköre legalább a féléves tanácsi elnökségét betöltő tagállam miniszteri szintű képviselőire is kiterjedjen. Leszögezték: az etikai testületnek jó példával kell elöl járnia azáltal, hogy a munkájával kapcsolatos információkat mindenki számára hozzáférhető módon közzéteszi, miközben megfelelő mértékben védi az érintettek magánéletét és az ártatlanság vélelmét.

A megállapodás hatálybalépéséhez a dokumentumot most valamennyi félnek alá kell írnia – tájékoztatott az uniós parlament. Az Európai Bizottság azt követően tett javaslatot az etikai normákkal foglalkozó intézményközi testületet létrehozására, hogy Eva Kaili görög szocialista EP–képviselőt, az EP azóta leváltott alelnökét, valamint három társát 2022. december 9–én letartóztatták a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI–hez eljuttatott közleményében leszögezte: Brüsszelnek a másfél évvel ezelőtti, példátlan európai parlamenti korrupciós botrány után nem látszatmegoldásokon kellene dolgoznia, hanem a brüsszeli korrupciót kellene az elsőtől az utolsó ügyig felszámolnia. Felhívták a figyelmet arra: nem értelmezhető, hogy a megállapodás mit ért etikai normák alatt. „Az európai integráció történetének legsúlyosabb, és máig következmények nélküli korrupciós botránya immár másfél évvel ezelőtt robbant ki. Az ebben érintettek bűncselekményeket követtek el, és nem holmi etikai előírásokat sértettek meg” – fogalmaztak.

Kijelentették: a brüsszeli korrupciós ügyek büntetőjog és nem etikai kérdésekről szólnak, így nem az etikai követelmények betartását kellene vizsgálni. A rendszerszintű európai parlamenti korrupcióra a mai napig nem érkezett érdemi válasz az intézmény részéről. Az etikai vétségek meghatározatlan fogalma nem a bűncselekmények felderítését szolgálja, hanem egy újabb pártpolitikai indíttatású zsarolási eszközt ad a baloldal kezébe – jegyezték meg. „A júniusi európai parlamenti választásnak a tétje, hogy végre felszámoljuk a brüsszeli korrupciót” – tette hozzá közleményében a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)