Magyarországon is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média– és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában. Közölték, a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI–megoldásokra.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte kedden az MTI–vel, hogy az MI–technológia hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, míg általános hazai ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta a hatóság és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása. Mint írták, a magyarországi média– és hírközlési piacon a generatív MI–megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT–t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést.

Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, illetve az, hogy magyar nyelven az MI–megoldások kevésbé fejlettek, ennek ellenére a tartalomkészítő oldal „hisz” az MI–megoldásokban, a szakértők pedig kifejezetten pozitívan nyilatkoznak róla – fűzték hozzá. Úgy folytatták, hogy a magyar munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI–technológiák alkalmazásának hatásai; az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna.

Egy–két éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is, sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak – vélték a kutatásban.

A sporthírek vagy az időjárás–jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2–3 éven belül az ellenőrzést is elengedik, és ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI–szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni – tették hozzá. A kutatás szerint a szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI–megoldásokat, és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI–szoftvernek, körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI–ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad–harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik – írták.

A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat – áll a kutatásban. A válaszadók várakozásai szerint az MI–megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.

A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat – állapította meg a kutatás.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)