Szankciók eredménye: Moszkva 30 százalékkal kevesebb kőolaj-adóra tett szert

Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023–ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.

Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.

„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik” – mutatott rá.

Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét. Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.

„Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban. Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára”

– jelentette ki.

Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta–hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták. Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését,

továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.

László András, a Fidesz EP–képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022 februárjában olyan szankciókat jelentett be, amelyek megbénítják Putyin hadigépezetét. „Két és fél évvel és 14 szankciócsomaggal később itt vagyunk, és erről a megalázó kudarcról beszélünk. Arrogáns és ostoba dolog volt az energiát választani csatatérnek egy globális energiaóriás ellen. Az ukránok fizetik meg ezért a végső árat” – mutatott rá. A fideszes politikus véleménye szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a szankciók általában miért nem működnek, mivel a nyugati országokon kívül a világon egyetlen ország sem csatlakozott ezekhez a korlátozó intézkedésekhez, inkább folytatják a kereskedelmet Oroszországgal.

Hangsúlyozta: von der Leyent nyilvánvaló kudarcai ellenére újraválasztották a bizottság elnöki pozíciójába az Európai Néppárt és baloldali szövetségesei. „Tényleg változást várnak, ha ugyanarra szavaznak? Ukrajna megérdemli a segítségünket. Segítenünk kell nekik, hogy tárgyalások útján véget vessenek ennek a háborúnak. Az európai polgárok többsége is ezt akarja” – zárta felszólalását László András.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk uniós parlamenti képviselője szerint az ukrán fél által elkövetett jogsértésekről nem beszélnek az EU–ban. „Elfogadhatatlan, hogy nekik mindent elnéznek, pedig szisztematikusan sértik meg az ott élő nemzetiségiek jogait. A háború előtt 200 ezer őshonos magyar élt Ukrajna területén, akik közül már több százan életüket vesztették a fronton, tízezrek pedig elmenekültek. Nekünk, magyaroknak az ő sorsuk a legfontosabb. A nyelvhasználati és oktatási jogaik korlátozása mellett rendszeres fizikai atrocitásoknak is ki vannak téve” – hangsúlyozta a képviselő.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)