Kövér László: Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt

Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen, az ’56–os szabadságharcos előtt tisztelgő megemlékezésen.

A házelnök kifejtette: Erdély egykori nagyasszonyai – akik erkölcsi tekintélyükkel és példamutatásukkal vívták ki ezt a címet – többnyire fejedelmek feleségei voltak, a budapesti születésű, árvaházban nevelkedett Wittner Mária azonban csak nyomort és kiszolgáltatottságot kapott a kommunizmus által rabul ejtett hazájától, mégis, 1956–ban szívét és lelkét adta hazája szabadságáért.

Kövér László kiemelte: az ’56–os magyar hősöket a szabadságvágy éltette és késztette kitartásra, akkor is, amikor 1956. november 4–én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939–ben Hitler Lengyelországra.

„1956–ban a nagyhatalmi keleti politika ledöfte a magyar szabadságot, a nagyhatalmi nyugati politika hagyta elvérezni, a nagyvilág pedig szánakozva és tehetetlenül szemlélte a magyarság haláltusáját. Az 1956–ban történtek után a világon többé soha senkinek sincs semmiféle joga erkölcsi és politikai leckéket adni Magyarországnak a háborúról és a békéről!”

– mutatott rá a házelnök.

Felidézte: a barikádokon harcoló és megsebesülő Wittner Máriát 1958–ban halálra ítélték, kétszáz napon át várta a siralomházban a halált, végül nincstelenként, és kitaszítottként, de túlélte a kommunizmust. Nem született szabadságharcosnak, szabadságharcossá a kommunisták tették. És nem készült politikusnak sem, a rendszerváltoztatás igazságtalanságai tették őt azzá – állapította meg Kövér László.

„A 2006–os parlamenti választások második fordulója előtt a könnyeivel küzdve mondta, hogy ha nem sikerül fordítanunk, a kommunisták fogják ünnepelni a forradalom 50. évfordulóját. Azután, amikor eljött az októberi kerek évforduló, és vágtázó lovasrendőrök rontottak tisztességben megőszült nyugdíjasokra, gumilövedékekkel vadásztak családokra, és vertek meg bestiálisan a megemlékezésen részt sem vevő járókelőket, meg kellett tudnunk, mit is jelent, amikor a kommunisták ünneplik 56–ot”

– idézte fel a házelnök.

Beszédében Kövér László az 1956–os magyar szabadságharccal szolidaritást vállaló, szervezkedni próbáló erdélyi mártírokról, meghurcoltakról is megemlékezett, akik szintén áldozatukkal bizonyították, milyen „nagy dolog a szabadság azoknak, akik azt nem örökségként kapták”.

„Ha küzdeni kellett a nemzetért, ha ki kellett állni ’56 igazságáért, akkor a törékeny, kedves és halkszavú Mária elsöprő erővel tudott harcolni. Haláláig ott volt mindenhol, ahol tehetett valamit a nemzet összetartozásáért és a kommunizmus hazugsága ellen. A Gondviselés nagy ajándéka, hogy nemzedékünk találkozhatott vele, együtt dolgozhattunk és tanulhattunk tőle” – hangsúlyozta a megemlékezésen az Országgyűlés elnöke. A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az ’56–os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást, a szervező Patrióták egyesület pedig bemutatta a Wittner Mária előtt tisztelgő „A zászlót vinni kell” című, frissen kiadott emlékkötetet. A két éve elhunyt ’56–os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emlékét idéző utazó tárlat október 31–ig tekinthető meg Marosvásárhelyen.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)