Magyar vezetéssel kutathatják a távoli exobolygókat

Csaknem 11 millió eurós (csaknem 4,5 milliárd forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatán a GEOASTRONOMY projekt, amelynek célja, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét. A nagyszabású nemzetközi kutatást magyar részről a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezető munkatársa, Stephen Mojzsis professzor irányítja – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel kedden.

A közlemény szerint az ERC Synergy Grant kategóriájában díjazott kutatás célja, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét és fejlődését. Az ERC pályázat által finanszírozott, hat éven át tartó projekt további vezetői Fabrice Gaillard, a francia CNRS (Centre national de la recherche scientifique), valamint Kevin Heng, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität kutatói. A projekt a tervek szerint 2025 tavaszán indul.

A kutatók célja a csillagászat, a bolygók geokémiája és az asztrofizika szakterületeinek példa nélküli ötvözésével új tudományos terület kialakítása, ezáltal pedig az exobolygók fejlődésének mélyebb megértése.

„Az öt klasszikus természettudomány (fizika, kémia, biológia, csillagászat, geológia) összefüggésében gyakran látjuk, hogy a geológia a kémiával vagy a biológiával párosul, azonban a geológia és a csillagászat összekapcsolása eddig hiányzott. A GEOASTRONOMY révén végre kozmikus kontextusban vizsgálhatjuk a bolygók sziklás alapjait, ezáltal jobban megérthetjük saját bolygónkat is”

– idézi a közlemény Stephen Mojzsist, a projekt ötletgazdáját.

A James Webb Űrtávcső és más korszerű távcsövek adatainak felhasználásával a GEOASTRONOMY kutatói elősegítik a szekunder, hibrid és magmás óceánlégkörökkel rendelkező sziklás exobolygók légkörének jobb megértését, amelyek a Nap-szerű csillagok körül keringenek. A közlemény szerint a projekt sikerét a három vezető kutató kiemelkedő szakértelme biztosítja. Mindhárman egyedülálló tudást és tapasztalatot hoznak magukkal, legyen szó a bolygók geokémiájáról, a kísérleti petrológiáról vagy az elméleti asztrofizikáról.

Ez a szinergikus együttműködés lehetővé teszi, hogy a GEOASTRONOMY projekt olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyekre egyetlen tudományág önmagában nem képes választ adni. Mint írják, a kutatócsoport hosszú távú céljai között szerepel egy új tudományos tananyag létrehozása, amely a fiatal kutatók képzésében is hasznosítható. Ez az oktatási kezdeményezés lehetővé teszi a jövő tudósainak, hogy összekapcsolják a földtudományokat és az asztrofizikát az exobolygók tanulmányozása során.

„A sziklás világok alapvető kémiájának megértésével nemcsak távoli bolygókról kapunk válaszokat, hanem elmélyítjük a Földdel kapcsolatos ismereteinket is. A GEOASTRONOMY több mint tudományos kutatás; egy olyan vízió, amely segít új kontextusban megvilágítani az emberiség helyét az Univerzumban”

– hangsúlyozza Stephen Mojzsis.

A közlemény szerint a GEOASTRONOMY közelebb visz minket az emberiség egyik legrégebbi kérdésének megválaszolásához: egyedül vagyunk-e az Univerzumban. „Az ERC támogatásával zajló projekt kritikus betekintést nyújt az exobolygók légköri folyamataiba, gazdagítva ezzel a bolygórendszerek megértését és irányt mutatva a jövőbeli, életkeresési célú küldetések számára. A bolygókat alkotó alapvető elemek ismerete által a GEOASTRONOMY jelentős hatással lesz a tudományra, a technológiára és a közös világképünkre” – emelik ki a közleményben.

Az ERC honlapján olvasható keddi tájékoztatás szerint az ERC Synergy Grant támogatásával 57 kutatócsoport összesen 571 millió eurót kap a legösszetettebb tudományos problémák megoldására, amelyek számos tudományágat lefednek. Az ERC Synergy Grants elősegíti a kiváló kutatók közötti együttműködést, lehetővé téve számukra, hogy szakértelmüket, tudásukat és erőforrásaikat egyesítsék a tudományos felfedezés határainak feszegetése érdekében.

„Az ERC Synergy Grant elnyerése kiemelkedő elismerés, hiszen Magyarországon ez a második ilyen nagy volumenű kutatási támogatás, amelyet korábban Barabási Albert-László és Lovász László kapott meg”

– hangsúlyozzák a HUN-REN közleményében.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)