Naponta kell majd jelenteniük a Pénzügyminisztérium alkalmazottainak

2025. augusztus 1-jétől jelentős változás lép életbe a romániai Pénzügyminisztérium működésében.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter bejelentette: új teljesítményértékelési rendszert vezetnek be, amelynek központi eleme a munkatársak napi szintű tevékenységi jelentése. A lépés célja nem csupán az adminisztratív rend megteremtése, hanem egy modern, adatvezérelt, hatékony államigazgatás felépítése. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A változás lényege: napi, heti és havi jelentések

A minisztérium saját apparátusába tartozó alkalmazottak augusztus 1-jétől minden nap írásos jelentést készítenek, amelyben rögzítik az adott napi tevékenységeiket. Ezeket a dokumentumokat közvetlen feletteseiknek küldik el. A napi jelentések alapján a szolgálatok és igazgatóságok vezetői heti összefoglalókat készítenek, amelyekből aztán havonta egy részletes, strukturált beszámoló születik. Ezt magasabb vezetői szinteken – például államtitkári szinten – elemzik és hagyják jóvá. A jelentések nemcsak a napi feladatok listáját tartalmazzák majd, hanem azok időtartamát és típusát is, például:

• dokumentációk tanulmányozása,
• hazai és nemzetközi jogszabályok, joggyakorlatok elemzése,
• munkacsoportokon való részvétel,
• értekezletek,
• kiküldetések,
• területi szervek munkájának nyomon követése,
• és minden egyéb kapcsolódó adminisztratív tevékenység.

Nem ellenőrzés, hanem optimalizálás

A bejelentést követően többen felvetették: vajon nem jelent-e ez túlzott adminisztrációt vagy megfigyelést a köztisztviselők számára? A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmazott:

„Nem az a célunk, hogy növeljük az alkalmazottak munkaterhét, hanem az, hogy jobban átlássuk az intézmény működését, és felismerjük azokat a pontokat, ahol javításra van szükség. Ha például egy részleg túlterhelt, és ez a jelentésekből kiderül, akkor más egységekből átcsoportosítunk emberi erőforrást – ezáltal kiegyensúlyozottabbá válik a terhelés.”

A rendszer tehát nem büntetni, hanem segíteni hivatott: világosabb képet ad az egyes egységek és dolgozók tényleges munkaterhéről, hozzájárul az emberi erőforrások ésszerűbb elosztásához, és hosszú távon gördülékenyebb, gyorsabb működést eredményezhet.

Történelmi előzmények: a 2018-as audit

A reform nem előzmények nélküli. A minisztérium saját belső ellenőrzési igazgatósága (DAPIAP) már 2018-ban is jelezte: nincs egységes, követhető rendszer a munkafolyamatok, részfolyamatok dokumentálására és a munkaterhelés mérésére. A most bevezetett újítás tehát egy régi hiányosság pótlása, amely egyben előremutató megoldás a korszerű közigazgatás felé vezető úton.

Összhangban a kormányprogrammal

Az intézkedés illeszkedik a 2025–2028-as Kormányprogramhoz, amely célként tűzte ki a „köztisztviselők és intézmények objektív és folyamatos teljesítményértékelését.” Az új rendszer napi, heti és havi visszajelzésekre építve egyfajta belső tükörként működik majd, amelynek segítségével az államigazgatás képes lesz önmaga működését is kritikusan értékelni – és adott esetben fejleszteni.

Következtetés: kis lépés, nagy hatás?

Első ránézésre a napi jelentések bevezetése túlszabályozásnak is tűnhet. Ám ha a rendszert valóban a hatékonyság növelésének és a munkaterhelés optimalizálásának szándéka vezérli, akkor ez az egyszerű adminisztratív eszköz hosszú távon komoly eredményekhez vezethet. Egy világosabban működő, önmagát jobban ismerő minisztérium ugyanis nemcsak a saját teljesítményét növeli – hanem az állampolgárok és a vállalkozások felé is hatékonyabb, gyorsabb szolgáltatást tud nyújtani.

Az új rendszer sikere persze attól is függ, hogyan valósul meg a gyakorlatban: vajon a jelentések valódi adatgyűjtésre és döntéshozásra szolgálnak majd – vagy puszta formasággá silányulnak? A következő hónapok választ adnak erre. Egy dolog azonban biztos: a Pénzügyminisztérium elindult egy új, átláthatóbb és adatközpontúbb működés irányába. És ez – ha jól csinálják – mindannyiunk érdeke.

FORRÁS: G4Media

(Nethuszár)