Románia 2025 őszén: gazdasági átmenet és nyomás alatt álló fejlődés

Románia gazdasági képe 2025 őszén vegyes, összetett jelenségeket mutat: miközben az állam kulcsfontosságú intézményei – különösen az adóhatóság – reformokat indítottak és növelni tudták a bevételeiket, a lakosság számára a mindennapi életet meghatározó tényezők, mint az infláció, az energiaárak és a reálbérek, továbbra is komoly kihívást jelentenek. Az ország gazdasági helyzetének feltérképezése során érdemes áttekinteni az adóbevételektől kezdve az infláción és a béreken át a külkereskedelmi mérlegig minden fontos adatot, amelyek együttesen mutatják a jelen állapotot és a rövid- és középtávú tendenciákat.

Adóbevételek: az ANAF növekvő hatékonysága

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy az országos adóhatóság (ANAF) 2025 júliusa és szeptembere között 130 milliárd lejt gyűjtött be, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A miniszter Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy a három hónappal ezelőtt elkezdődött attitűdváltozás eredményei már láthatók az adóhatóság tevékenységében, és a számokban is tükröződnek.

Nazare szerint az új dinamikát a szakértelem, a digitalizáció és a felelősségtudat erősítése hozta el, és bízik abban, hogy az ANAF új igazgatója, Adrian Nica sikerre tudja vinni a reformot. A miniszter hangsúlyozta, hogy az adóhatóságot azért éri sok támadás, mert végre olyan intézkedéseket tesz, amelyeket régóta kellett volna. Románia számára modern, korrekt és hatékony adóigazgatásra van szükség, és a reformfolyamat megkezdődött.

Banki kamatok: mérsékelt csökkenés a hitelekben

A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) évi 6,47%-ra csökkent, a hétfői 6,48%-ról. Az év elején a három hónapos ROBOR 5,92% volt.

A jelzáloghitelek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,62%-ról 6,61%-ra, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,82%-ról 6,81%-ra csökkent. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója, az IRCC, jelenleg évi 6,06%, szemben a három hónappal ezelőtti 5,55%-kal. Ez a mérsékelt csökkenés azt jelzi, hogy a monetáris politika óvatosan kezeli a hitelkamatokat, miközben az infláció továbbra is jelentős nyomást gyakorol a háztartásokra.

Árdrágulás: energia és élelmiszerek vezetnek

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az elmúlt egy évben a villamos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások ára emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az élelmiszerek közül a friss gyümölcsök ára 32,42%-kal, a gyümölcskonzervek 19,26%-kal, a kakaó és kávé 19,23%-kal nőtt 2025 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest. Bizonyos friss gyümölcsök és a burgonya ára viszont 7,82%, illetve 6,35%-kal csökkent. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a villamos energia ára 69,16%-kal, a hőenergia 13,63%-kal, a könyvek, újságok és folyóiratok 10,48%-kal drágult. Ezzel szemben a földgáz ára 2,04%-kal csökkent.

A szolgáltatások közül a legnagyobb drágulást a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások (19,52%), a vasúti szállítás (18,59%), valamint az egyéb ipari jellegű szolgáltatások (17,66%) mutatták. Csökkent viszont a légi közlekedés díja 14,91%-kal, a telefonszolgáltatásé 1,33%-kal, és a postai szolgáltatásoké 0,59%-kal. Havi összevetésben a légi közlekedés díja 9,8%-kal csökkent, a közúti szállításé pedig 2,17%-kal nőtt.

Infláció: közel tíz százalék, növekvő trend

Szeptemberben az éves infláció 9,88%-ra nőtt az augusztusi 9,85%-ról. Az INS részletes adatai szerint:

• A nem élelmiszer jellegű termékek 11,09%-kal drágultak,
• az élelmiszerek 7,86%-kal,
• a szolgáltatások díja 10,36%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az év elejétől 2025 szeptemberéig az infláció 8,5% volt, az elmúlt egy évben a fogyasztói árak átlagosan 6,1%-kal emelkedtek az előző évihez képest. A harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján az éves infláció 8,6%, az átlagos drágulás pedig 5,9% volt a 12 hónap során. A BNR szakemberei szerint a harmadik negyedévben a májusban előre jelzettnél nagyobb inflációs gyorsulás várható, főként a villamosenergia-ársapka kivezetése, az augusztus elsején hatályba lépett áfaemelés és a jövedéki adó emelése miatt.

Bérek: reálértékben csökkenés

Augusztusban a nettó átlagbér 5387 lejre csökkent, ami 130 lej, azaz 2,4%-kal kevesebb a júliusinál. A bruttó átlagbér 9002 lej, 199 lejjel (2,2%-kal) kevesebb az előző hónaphoz képest.

A legnagyobb nettó átlagbért a légi szállítás (12.458 lej), valamint a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás (11.649 lej) területén jegyezték, a legkisebbet a ruhagyártásban (3341 lej) és a vendéglátóiparban (3367 lej).

Júliushoz képest a legtöbb gazdasági ágazatban csökkentek a nettó átlagbérek. A legnagyobb mértékű visszaesés a közúti szállításban használt járművek gyártásában (13,1%) történt, míg 7–9,5%-os csökkenést regisztráltak a kőolaj- és földgáz-kitermelés, a bőrfeldolgozás, a fémércek kitermelése, a papír- és textiltermékek gyártása, valamint egyéb ipari tevékenységek esetében.

Ezzel szemben a légi szállításban 14,9%-kal nőtt a nettó átlagbér júliushoz képest. A közszférában a bérek az előző hónaphoz képest csökkentek: közigazgatás -1,5%, egészségügy és szociális ellátás -1,3%, tanügy -0,3%. A múlt év augusztusához képest viszont 4,4%-os növekedés volt.

Energia és nyersanyagok: széntermelés és import csökkenése

Az idei év első hét hónapjában Románia széntermelése 1,087 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) volt, ami 2%-kal, 22.600 toe-val kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Ugyanakkor az ország 61.100 toe szenet importált, ami 53,5%-kal, 70.200 toe-val kevesebb a tavalyi első hét hónaphoz képest.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság előrejelzése szerint a széntermelés 2025-ben 10,5%-kal 1,718 millió toe-ra, 2026-ban 9,5%-kal 1,555 millió toe-ra, 2027-ben pedig 7,9%-kal 1,432 millió toe-ra csökken. Az import ugyanebben az időszakban folyamatosan visszaesik: 2025-ben 20,5%-kal 164.000 toe-ra, 2026-ban 26,3%-kal 121.000 toe-ra, 2027-ben 34,4%-kal 79.000 toe-ra.

Demográfiai helyzet: negatív természetes szaporulat

Augusztusban a természetes szaporulat továbbra is negatív volt: a halálozások száma az élve születések 1,3-szorosa volt. Az élve születések száma 6,2%-kal (812-vel) nőtt júliushoz képest, a halálozások száma 12,7%-kal (2557-tel) csökkent.

Az augusztusi természetes szaporulat -3610 fő volt, hasonlóan a 2024 augusztusi -6979 főhöz. Városi területen 8954, falun 8601 halálozást jegyeztek. Az összes halálozás 39,9%-a a 80 évesek és idősebbek, 28,3%-a a 70–79 évesek, 16,5%-a a 60–69 évesek korosztályában történt. A legkevesebb halálozás a 0–4 évesek (85), 5–19 évesek (59) és 20–29 évesek (84) korcsoportjában volt. Az INS szerint augusztusban 16.787 pár kötött házasságot, míg a jogerős bírósági döntéssel és közjegyzőknél kimondott válások száma 2208 volt.

Külkereskedelmi mérleg: növekvő hiány

Az idei év első nyolc hónapjában a kereskedelmi mérleg hiánya 21,946 milliárd euró volt, 4,9%-kal nagyobb, mint 2024 azonos időszakában.

A FOB-export volumene január 1. és augusztus 31. között 63,338 milliárd euró, a CIF-import 85,284 milliárd euró volt, éves összevetésben az export 3,6%-kal, az import 3,9%-kal nőtt. Az EU-n belüli export 45,268 milliárd euró, az import 61,287 milliárd euró volt, az export 71,5%-át, az import 71,9%-át adva. A nem uniós országokkal folytatott külkereskedelem 18,070 milliárd eurós exportot és 23,997 milliárd eurós importot mutatott. Augusztusban a FOB-export 6,777 milliárd euró, a CIF-import 9,382 milliárd euró volt, ami 2,604 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett.

Összegzés: átmeneti stabilizáció és nyomás alatt álló fejlődés

Románia gazdasága 2025 őszén átmeneti állapotban van. A fiskális bevételek növekedése és az adóhatósági reformok pozitív jelek, ugyanakkor a lakosságot és a gazdaságot jelentősen befolyásolja a magas infláció, a csökkenő reálbérek, a dráguló energia, a negatív természetes szaporulat, valamint a növekvő kereskedelmi hiány.

A középtávú kilátások alapján:

• az infláció lassan mérséklődhet 2026-ban, de rövid távon magas marad,
• a bérek reálértéke csökkenhet, különösen az alacsonyabb jövedelmű ágazatokban,
• az energiaátmenet strukturális költségnövekedést hoz,
• a széntermelés és import folyamatosan csökken,
• a kereskedelmi mérleg hiánya továbbra is nyomás alatt tartja a lej árfolyamát,
• a demográfiai negatív trendek hosszú távon munkaerőhiányt és növekedési potenciál-csökkenést eredményeznek.

Összességében Románia 2025 őszén reformban lévő, de nyomás alatt álló gazdaságként írható le, ahol az állam a fiskális fegyelem és a digitalizáció felé mozdul, miközben a lakosság és a vállalatok rövid távon inflációs és költségnyomás alatt állnak.

Forrás: AGERPRES-összeállítás alapján

(Nethuszár)