ENSZ-jelentés: az AI miatt ugrásszerűen nőhet a globális energiaigény 2035-ig
2026. 02. 19. 10:34:12
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a gazdaságot és a munka világát alakítja át, hanem az energiaellátást is. Egy friss ENSZ-hez köthető jelentés szerint a világ villamosenergia-igénye 2035-ig több mint 10 000 terawattórával nőhet – ez nagyjából annyi, mint amennyit ma a fejlett gazdaságok összesen fogyasztanak.
A háttérben elsősorban az adatközpontok állnak, amelyek az AI-rendszerek működéséhez szükségesek. Ezek a létesítmények hatalmas mennyiségű áramot használnak fel – és a kereslet gyorsabban nő, mint ahogy a hálózatok alkalmazkodni tudnának.
Az adatközpontok energiaéhsége
A jelentés szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye 2023 és 2024 között több mint 75 százalékkal nőtt. A becslések alapján 2030-ra a fejlett gazdaságok áramkereslet-növekedésének több mint 20 százalékáért ez a szektor lesz felelős. Ez azt jelenti, hogy az AI nemcsak digitális forradalmat hoz, hanem komoly terhelést is jelent az elektromos hálózatokra. Egyre több országban merül fel a kérdés: hogyan lehet biztosítani elegendő, folyamatos és lehetőleg alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát?
A nagy technológiai cégek egyre inkább a nukleáris energiában látják a megoldást. A Meta bejelentette, hogy partnerségeket kötött a Vistra, a TerraPower és az Oklo vállalatokkal. A cél: 2035-ig akár 6,6 gigawatt nukleáris kapacitás biztosítása. Ez az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb vállalati atomenergia-beszerzési programja. A megállapodások 20 éves energiavásárlási szerződéseket tartalmaznak ohiói és pennsylvaniai atomerőművekre, valamint támogatást nyújtanak fejlett kis moduláris reaktorok (SMR-ek) fejlesztésére, amelyek akár 2030-tól üzembe állhatnak.
A Microsoft szintén 20 éves szerződést kötött a Constellation Energy vállalattal a pennsylvaniai Three Mile Island atomerőmű újraindítására. A projekt 1 milliárd dolláros szövetségi kölcsönt kapott az amerikai Energiaügyi Minisztériumtól. Az Amazon megállapodást kötött a Talen Energy vállalattal 1,9 gigawatt nukleáris energia beszerzésére a Susquehanna atomerőműből, és külön egyezségeket írt alá kis moduláris reaktorok fejlesztésére is. A Google megállapodott a Kairos Power vállalattal több kis moduláris reaktor energiájának megvásárlásáról. Ez a világ első ilyen jellegű vállalati szerződése, amely 2035-ig akár 500 megawatt kapacitást biztosíthat.
Új atomkorszak körvonalazódik
A mesterséges intelligencia és az atomenergia kapcsolata már nem elméleti kérdés. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bécsi központjában politikusok, iparági vezetők és technológiai vállalatok képviselői találkoztak, hogy megvitassák az együttműködés jövőjét.
Az ügynökség főigazgatója, Rafael Mariano Grossi „strukturális szövetségnek” nevezte az AI és az atomenergia kapcsolatát, amelyet „Atomok az algoritmusokért” kifejezéssel írt le.
Szerinte az atomenergia az egyetlen olyan technológia, amely egyszerre képes:
- alacsony szén-dioxid-kibocsátásra,
- folyamatos (nonstop) működésre,
- nagy energiasűrűségre,
- hálózati stabilitás biztosítására,
- és valódi méretezhetőségre.
Rekordszámú új reaktor épül
Világszerte jelenleg 71 új reaktor építése zajlik a már működő 441 mellett. Csak az Egyesült Államokban tíz új reaktor szerepel a tervekben.
A technológiai vállalatok elkötelezték magukat amellett, hogy 2050-re támogatják a globális atomenergia-kapacitás megháromszorozását. Elemzések szerint az amerikai nukleáris kapacitás 2050-re akár 63 százalékkal is nőhet, különösen 2035 után, amikor a kis moduláris reaktorok kilépnek a kísérleti szakaszból és kereskedelmi üzembe állnak. A Manuel Greisinger, a Google elosztott felhő üzletágának vezetője úgy fogalmazott: az atomenergia nem pusztán egy opció, hanem a jövő energiamixének elkerülhetetlen része.
Az AI ára: több áram, stabilabb hálózat
A jelentés világossá teszi: a mesterséges intelligencia fejlődése elképesztő energiaigénnyel jár. Ha az országok nem bővítik időben a kapacitásokat, az elektromos hálózatok túlterhelése valós veszély lehet. Az előttünk álló évtized egyik kulcskérdése tehát nemcsak az lesz, hogy mire képes az AI – hanem az is, hogy honnan lesz elegendő energia a működtetéséhez.
(Nethuszár)







