Macron „tiszta baromságnak” nevezte a közösségi médiás szólásszabadság-érveket

Éles hangú bírálatot fogalmazott meg Emmanuel Macron francia elnök a közösségi média platformok szólásszabadságra hivatkozó érvelésével szemben egy újdelhi látogatása során. A kijelentés nem csupán technológiai vitát gerjesztett, hanem közvetlen politikai üzenetként is értelmezhető Donald Trump amerikai elnök irányába, aki külpolitikájának egyik központi elemévé tette a „digitális szólásszabadság” védelmét.

Macron az indiai All India Institute of Medical Sciences intézményben tartott beszédében arról beszélt: szerinte nem lehet valódi szólásszabadságról beszélni akkor, ha a felhasználók nem tudják, hogyan működnek azok az algoritmusok, amelyek meghatározzák, milyen tartalmakkal találkoznak az interneten. „A szólásszabadság tiszta baromság, ha senki sem tudja, hogyan vezérelnek téged” – fogalmazott a francia elnök. Szerinte az átláthatatlan algoritmusok képesek a felhasználókat egyre szélsőségesebb, akár gyűlöletkeltő tartalmak felé terelni, miközben a platformok a szólásszabadság védelmére hivatkoznak.

Mi a vita lényege?

A konfliktus középpontjában az áll: ki és milyen mértékben szabályozhatja a globális közösségi média platformokat. Az Európai Unió az elmúlt években szigorúbb szabályokat vezetett be az online tartalommoderálásra. Ennek egyik legfontosabb eleme a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amely nagyobb átláthatóságot és felelősséget ír elő a platformok számára. Az amerikai kormányzat – különösen a Trump-adminisztráció – ezt a megközelítést a szólásszabadság korlátozásaként értékeli. Washington decemberben vízumkorlátozásokat vezetett be több európai tisztviselő ellen, köztük Thierry Breton, az uniós digitális szabályozás egyik kulcsfigurája ellen, arra hivatkozva, hogy az EU „területen kívüli cenzúrát” gyakorol amerikai állampolgárok felett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az X platformon azzal indokolta a lépést, hogy a Trump-kormányzat nem tűri tovább az ilyen típusú beavatkozást.

Algoritmusok: láthatatlan szerkesztők

Macron érvelésének központi eleme az algoritmusok szerepe. Ezek a rendszerek döntik el, mit látunk a hírfolyamunkban, milyen videókat ajánl nekünk egy platform, vagy milyen posztok jelennek meg kiemelten. A francia elnök szerint ha ezek a rendszerek nem átláthatók, akkor a „szólásszabadság” csak látszat. Hiszen a felhasználó nem maga választ szabadon, hanem egy üzleti logika alapján működő rendszer tereli egyik tartalomtól a másikig – gyakran a figyelem maximalizálása érdekében. Ez a vita túlmutat a technológián: arról szól, hogy a digitális térben a szabadság vagy a szabályozás élvezzen-e elsőbbséget.

Kiskorúak védelme: új front nyílik

Macron indiai látogatása egybeesett az AI Impact Summit 2026 rendezvénnyel, amely az első olyan globális mesterségesintelligencia-csúcstalálkozó, amelyet a Globális Délen tartanak. A francia elnök külön kiemelte India törekvéseit az online biztonság szigorítására. Új-Delhi jelenleg korhatár-alapú korlátozásokról és a deepfake tartalmak szabályozásáról tárgyal a platformokkal. Franciaország 2026 szeptemberétől megtiltaná a közösségi média használatát a 15 év alatti fiatalok számára. Az Európai Parlament pedig egy 16 éves, egységes minimális korhatárt szorgalmaz az egész kontinensen. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szigorú korhatár-ellenőrzés a gyakorlatban az online anonimitás felszámolásához vezethet. Ha a platformoknak hivatalos azonosítást kell kérniük a felhasználóktól, az komoly adatvédelmi aggályokat vet fel – különösen olyan országokban, ahol a kormányok visszaélhetnek az ilyen rendszerekkel.

Gazdasági következmények

A vita nem csupán elvi kérdés. A szigorúbb európai szabályozás és az esetleges korlátozások közvetlen hatással lehetnek a nagy technológiai cégek bevételeire. Az érintett vállalatok között van a Meta Platforms (Facebook, Instagram), a Snap Inc., Elon Musk X platformja, a TikTok, valamint az Alphabet Inc. tulajdonában lévő YouTube. A korhatár-ellenőrzési rendszerek és a szigorúbb tartalommoderálási követelmények csökkenthetik a felhasználói aktivitást és a hirdetési bevételeket – ami már kereskedelmi konfliktusokat is előrevetíthet az Atlanti-óceán két partja között.

Digitális szuverenitás vagy globális internet?

A Macron–Trump-tengely mentén kibontakozó vita valójában arról szól, hogy ki határozza meg az internet szabályait. Európa a „digitális szuverenitás” elvét hangsúlyozza: vagyis hogy a kontinens saját normái szerint szabályozza a platformokat, még akkor is, ha azok amerikai tulajdonban vannak. Az Egyesült Államok ezzel szemben attól tart, hogy az ilyen szabályok a globális szólásszabadság korlátozásához vezetnek. Macron kijelentése – miszerint a „szólásszabadság” önmagában nem értelmezhető átlátható algoritmusok nélkül – új szintre emelheti a vitát. A kérdés immár nem csupán az, hogy mit lehet kimondani az interneten, hanem az is, hogy ki dönti el, mit látunk egyáltalán.

FORRÁS

(Nethuszár)