Április végére energiahiány fenyeget Európában – a Shell vezérigazgatója riasztott
2026. 03. 26. 10:23:56
Wael Sawan, a Shell vezérigazgatója kedden a houstoni CERAWeek energiaipari konferencián komoly figyelmeztetést fogalmazott meg: Európát április végére energiahiány sújthatja. Az iráni háború hatásai Ázsiából fokozatosan terjednek a kontinens felé, és a nyári vezetési szezon beköszöntével dízel- és benzinhiány is várható.
„Dél-Ázsiát érte először a csapás. Ez azóta átterjedt Délkelet-Ázsiára, Északkelet-Ázsiára, és legutóbb Európára is, ahogy április felé haladunk” – mondta Sawan a Reuters szerint. A Shell közvetlen tárgyalásokat folytat kormányokkal a lehetséges stratégiákról, beleértve a keresletcsökkentést, az alternatív ellátási források felkutatását és a tárolt üzemanyag-tartalékok mozgósítását. A február végén amerikai-izraeli csapásokkal kezdődött iráni háború egyik legfájóbb következménye, hogy gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost – azt a szűk tengeri átjárót, amelyen keresztül a világ kőolaj- és LNG-szállításainak nagyjából 20 százaléka halad át. Ha valaki megpróbálja ezt elképzelni: olyan, mintha a globális olajellátás egyik legfontosabb artériájára rátennének egy dugót.
A Kpler árupiaci elemzők becslése szerint napi 18 millió hordónyi nyersolaj és finomított termék veszett el a globális piacokról. Az árak ezt hűen tükrözik: az amerikai nyersolaj kedden hordónként közel 91 dollárnál kereskedett. A zavar először a repülőgép-üzemanyag ellátását roppantotta meg világszerte – ez már most érezhető –, és a tendencia a szárazföldi üzemanyagok felé is tovább gyűrűzik.
Európa különösen rossz helyzetből indul
A kontinens sajnos nem az erő pozíciójából néz szembe ezzel a válsággal. A zord 2025–2026-os tél után az EU gáztároló létesítményei mindössze 28,48 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek – az előző évi 33,8 százalékhoz képest is jelentős visszaesés. A holland TTF gáz-referenciaár márciusban majdnem megduplázódott, meghaladva a 60 eurót megawattóránként, mielőtt a héten kissé mérséklődött volna a diplomáciai megoldásra vonatkozó rövid életű remények hatására. Sawan nem áll egyedül a figyelmeztetéssel: Katherina Reiche német gazdasági miniszter szintén a CERAWeeken közölte, hogy energiahiány léphet fel április végén vagy májusban, amennyiben a konfliktus nem ér véget. Ha egy ország gazdasági minisztere és a világ egyik legnagyobb energiacégének vezérigazgatója ugyanazon a konferencián, ugyanazon a héten mondja ugyanezt, az nem véletlen egybeesés.
A hosszú távú kár: a gázba vetett bizalom megrepedt
A közvetlen ellátási válságon túl a Shell vezetői egy mélyebb, tartósabb problémára is felhívják a figyelmet. Cedric Cremers, a Shell integrált gázüzletágának elnöke egy panelbeszélgetésen kijelentette, hogy „ezek a geopolitikai sokkok rossz jelzéseket küldenek az ügyfeleknek a gáz hosszú távú alapvetéseiről”. A timing különösen kegyetlen: mindez mindössze négy évvel azután következik be, hogy Európa az orosz gáztól elfordulva, nagy erőfeszítések árán kiépítette új LNG-ellátási útvonalait – csak azért, hogy most ezek is veszélybe kerüljenek. Egyes elemzők szerint a válság felgyorsíthatja a gáztól való teljes elfordulást. Ira Joseph, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának gázelemzője egyenesen így fogalmazott: „A megújuló energiaforrások és a szén nyer, az LNG pedig stratégiailag, hosszú távon veszít.” Ha ez a jóslat beigazolódik, az iráni háború nem csupán egy átmeneti energiaárstresszt okoz – hanem végleg átírja azt, hogyan gondolkodik Európa az energiabiztonságról.
(Nethuszár)
