Egyetlen hónap alatt 500 millió dolláros AI-számla: súlyos hibára derült fény az Anthropic Claude használatában
2026. 06. 03. 10:45:02
Egy meg nem nevezett vállalati ügyfél több mint 500 millió dolláros számlát halmozott fel mindössze 30 nap alatt az Anthropic Claude AI-platformján – derül ki az Axios május 28-án megjelent riportjából. Az esetet egy AI-tanácsadó hozta nyilvánosságra, aki az érintett ügyfelet képviselte, és a történtek az egyik legnagyobb ismert vállalati IT-költség-elszabadulásként kerültek reflektorfénybe.
A beszámolók szerint a probléma gyökere az volt, hogy a cég nem állított be sem használati korlátokat, sem költségkereteket az alkalmazottak számára, így az AI-használat gyakorlatilag ellenőrizetlenül nőhetett.
Hogyan lett ekkora a számla?
A vállalat több ezer dolgozónak adott hozzáférést a Claude rendszerhez, anélkül hogy központi költségkövetést, felhasználónkénti limiteket vagy figyelmeztető rendszereket vezetett volna be. Ennek következtében a munkavállalók szabadon kezdték használni a leginkább erőforrás-igényes AI-funkciókat is, köztük az AI-alapú kódolási eszközöket és úgynevezett „agentikus” munkafolyamatokat, ahol a mesterséges intelligencia emberi beavatkozás nélkül hajt végre több lépésből álló feladatokat. Mivel az Anthropic szolgáltatása tokenalapú elszámolást használ – vagyis minden egyes API-hívás külön költséget jelent –, a felhasználás gyorsan és drasztikusan felpörgött, ami végül a félmilliárd dolláros nagyságrendű számlához vezetett. Az eset jól illeszkedik egy újonnan emlegetett iparági jelenséghez, amelyet „tokenmaxxing”-nak neveznek. Ez azt jelenti, hogy egyes szervezetek vagy felhasználók az AI-tokenek használatát a produktivitás mérőszámaként kezdik kezelni, függetlenül attól, hogy ez valódi üzleti értéket teremt-e. Az agentikus AI-rendszerek különösen költségesek lehetnek: akár 1000-szer több tokent is felhasználhatnak, mint egy hagyományos chatbot beszélgetés.
Egyre nagyobb probléma a vállalati AI-költés
A történet nem egyedi jelenségként jelenik meg, hanem egy szélesebb iparági trend részeként. A Gartner előrejelzése szerint a globális mesterségesintelligencia-kiadások 2026-ra elérhetik a 2,59 billió dollárt, ami 47 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. Ezzel párhuzamosan a kutatások azt mutatják, hogy a vállalatok nagy része – nagyjából 80–85 százalékuk – jelentősen túllépi az AI-infrastruktúrára tervezett költségvetését, sok esetben akár 25 százaléknál nagyobb mértékben is. A nagy technológiai cégek is próbálják visszafogni a költségeket. A hírek szerint a Microsoft csökkentette a belső Claude Code licencek számát, miután a használati költségek mérnökönként havi 500 és 2000 dollár közé emelkedtek. Közben az Amazonnál is előfordultak olyan esetek, ahol alkalmazottak az AI-használati ranglisták manipulálásával próbálták javítani mutatóikat.
Szakértők szerint az eset legfontosabb tanulsága az, hogy a vállalatok gyakran gyorsabban vezetik be az AI-eszközöket, mint ahogy azok pénzügyi és működési kontrollját kiépítenék. Az egyik alapvető probléma, hogy sok szervezet nem alkalmaz olyan szigorú költségfigyelési rendszereket az AI-használatra, mint más IT-kiadások esetében. A tanácsadók egyre inkább valós idejű költségkövető rendszerek, felhasználónkénti limitálás és kötelező költségfelülvizsgálatok bevezetését javasolják, még a széles körű AI-telepítések előtt. Egyelőre nem tudni, hogy az érintett vállalat végül teljes egészében kifizeti-e az 500 millió dolláros számlát, vagy sikerül-e újratárgyalnia az összeget. Az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a korlátlan vállalati AI-használat korszaka egyre komolyabb pénzügyi következményekkel járhat.
(Nethuszár)
