Az MI-láz nagyobb buborékot fúj, mint bármi, amit a Föld valaha látott
2026. 06. 30. 10:19:12
A globális gazdaság fölött most a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) húzott vészjelzőt, amely vasárnap közzétett éves jelentésében arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciába áramló beruházások megugrása, a duzzadó államadósságok és az egyre mélyülő pénzügyi töréspontok olyan egymást erősítő kockázatokat hoznak létre, amelyek azonnali beavatkozást követelnek a világ döntéshozóitól, hiszen a meglévő sérülékenységek bármely jövőbeli gazdasági sokkot könnyedén felerősíthetnek. A bázeli székhelyű intézményt, amelyet gyakran csak „a jegybankok jegybankjaként” emlegetnek, nem lehet vádolni azzal, hogy szokott visszafogottságát feladva túlzottan riogatna, így a most megfogalmazott figyelmeztetés súlya önmagában is sokat elárul arról, mennyire komolyan veszik Bázelben a jelenlegi helyzetet.
A jelentés különösen éles párhuzamot von a jelenlegi mesterségesintelligencia-befektetési láz és a történelem korábbi nagy buborék-ciklusai, vagyis a csatornák, a vasutak és az internet köré épült befektetési hullámok között, és megállapítja, hogy az amerikai vállalati MI-befektetések mindössze három esztendő leforgása alatt körülbelül a 4,5-szeresükre duzzadtak az előző mélyponthoz képest, ami gyorsabb és nagyobb arányú bővülést jelent, mint amilyet bármely korábbi, valaha is regisztrált befektetési boom produkált. Az öt legnagyobb amerikai hiperscaler, vagyis az Alphabet, az Amazon, a Meta, a Microsoft és az Oracle együttesen várhatóan több mint 1 billió dollárt költ majd mesterségesintelligencia-kapcsolódó infrastruktúrára a tavalyi évtől egészen az idei év végéig, a BIS pedig külön kiemeli, hogy a nagytechnológiai cégeket, a félvezetőgyártókat, az MI-fejlesztőket és az adatközpont-építőket összekapcsoló, rendkívül összetett „körkörös befektetési” struktúrák minden korábbinál nagyobb pénzügyi kockázatokat hordozhatnak magukban, hiszen a jelentésben hozott egyik példa szerint előfordul, hogy a félvezetőgyártók pénzt fektetnek az MI-fejlesztőkbe, azok pedig ugyanezt a pénzt visszaforgatják, és pontosan ugyanazoktól a befektetőktől vásárolnak vele félvezetőket. Pablo Hernández de Cos, a BIS vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón nem kertelt, amikor kijelentette, hogy a laza pénzügyi feltételek mellett túlzottan felduzzadt tőzsdei értékelések hirtelen összeomolhatnak, amennyiben a kamatlábak emelkedni kezdenek, vagy ha kiderül, hogy a mesterséges intelligencia egyszerűen nem váltja be a hozzá fűzött túlzott reményeket, hozzátéve, hogy mivel a részvények ma már a háztartások vagyonának egyre nagyobb szeletét teszik ki, egy esetleges MI-részvénykorrekció a vagyonhatáson keresztül akár a fogyasztás meredek visszaeséséhez is vezethetne.
A mesterséges intelligencián túl a jelentés a rekordmagasságba szökött államadósságot is komoly és növekvő rendszerkockázatként azonosítja, különösen mivel az állampapírpiacokat ma már egyre inkább nagymértékben tőkeáttételes fedezeti alapok uralják, és ahogy Frank Smets, a BIS monetáris és gazdasági részlegének megbízott vezetője fogalmazott, mindez egy egészen új, „szuverén–pénzügyi stabilitási nexust” hoz létre, amely az állampapírok értékének gyakoribb és meredekebb zuhanásait okozhatja, ez pedig villámgyorsan szigoríthatja a globális pénzügyi kondíciókat. De Cos a BIS álláspontját az adósságszintek csökkentése terén kifejezetten „sürgősként” jellemezte, megjegyezve azt is, hogy az adósság jelentős hányadát ma már nem a hagyományos banki szereplők, hanem nem banki pénzügyi közvetítők finanszírozzák, az intézmény pedig emellett felhívja a figyelmet a tartós kínálati sokkok, a makacsul magas infláció visszatérésének veszélye, valamint a befektetői önelégültség mint egymást erősítő sebezhetőségi tényezők szerepére is.
Mindezek fényében a BIS arra sürgette a kormányokat és a jegybankokat szerte a világon, hogy helyezzék előtérbe az árstabilitást, biztosítsák a fiskális fenntarthatóságot, erősítsék meg a pénzügyi felügyeletet a hagyományos bankszektoron jóval túlmutató módon, és hajtsanak végre érdemi strukturális reformokat, hiszen De Cos szavaival élve a döntéshozóknak most kell cselekedniük, mert minden további halogatás csak még költségesebbé teszi a szükséges kiigazításokat.
(Nethuszár)







