Ukrán hadifoglyokat kasztráltak az oroszok (+18!)
2023. 06. 19. 13:10:57
Egy hónapig el sem tudták mondani a pszichológusuknak mi történt velük, csak azt, hogy annyira borzalmas volt, amit átéltek, hogy szakkal leírni nem lehet. „Ha van pokol valahol, az sem rosszabb ennél” – fogalmazott az egyikük a The Times beszámolója szerint. A két – 25 és 28 éves – ukrán katona egy hónapig volt orosz fogságban – az egyikük egy hónapig, a másik három hónapig. Vigyázat, az alább olvasható szöveg erősen indulatossá tehet egyeseket!
Miután egy fogolycserét követően hazatértek, a Poltavaban élő Angéla Jacenko, a problémás fiatalokkal foglalkozó 41 éves pszichológushoz kerültek – a fiatalabbik ekkor már túl volt pár öngyilkossági próbálkozáson. „Korábbi esetekből tudtam, hogy valószínűleg kínozták őket” – mondta Jácenko. „Többnyire a legnehezebb eseteket kapom, többségük 35 év alatti férfi, így nagyon nehéz meglepni engem” – folytatta.
Amikor a srácok végül elmondták neki, hogy mi történt velük, a pszichológus, saját bevallása szerint:
„az első alkalom volt, hogy nem úgy viselkedtem mint egy szakértő, mint egy pszichológus. Még soha nem hallottam ilyen borzalmas dolgot. Mondtam nekik, hogy ki kell mennem a mosdóba, kimentem, majd sírtam, és sírtam. Nem akartam, hogy lássák, mert azt hihették volna, hogy nincs több remény.”
A két férfi brutálisan megverték, majd a részeg oroszok egy késsel kasztrálták őket
„Az egyikük azt mondta nekem: ‘Nem tudom, hogy vagyok még életben- annyira sok volt a vér, azt hittem, hogy vérmérgezésben fogok meghalni’” – emlékszik vissza Jacenko a fiatal szavaira.
„És persze nem csak a testi károkról van szó. Képzelj el két fiatal férfit, akik épp csak elkezdik a szexuális életüket, és egy pillanat alatt minden véget ér. Még mindig éreznek valamit, dolgoznak a hormonok, de nem tehetnek semmit. Soha többé nem lehetnek szexuálisan aktívak. Egy fiatalember számára ez a legrosszabb dolog, ami megtörténhet vele. A méltóságukat olyan súlyosan megsértették, hogy azt lehetetlen elfelejteni. Az oroszok azt mondták nekik: ‘Ezt azért csináljuk, hogy ne tudjatok gyerekeket szülni’. Számomra ez népirtás” – folytatta a rémtörténetet a pszichológus
Mióta Ukrajna elindította ellenoffenzíváját
számos olyan jelentés érkezett, amely arról számol be, hogy korábbi ukrán harcosok, köztük olyanok is, akik elveszítették végtagjaikat, jelentkeznek frontszolgálatra, vissza akarnak térni a harcmezőre. A két kasztrált férfi is így tett.
Jacenko szerint újra hadsereghez akartak csatlakozni, azt mondták neki, hogy „szükség van és könnyebb olyan helyen lenni, ahol nincsenek nők”. A pszichológus úgy gondolja, hogy a vele történtek után egyszerűen csak meg akar ölni minden oroszt, de más ok is lehet, amitől a szakember is tart:
„Lehet, hogy úgy érzi, az élete már semmit sem ér, és csak meghalni akar”.
Jacenko úgy véli, hogy nem az ő betegei az egyetlenek, akiket kasztráltak
„Elmondták, hogy az oroszok nagy ügyességgel hajtották végre a kasztrálást, mintha tudták volna, hogyan kell csinálni. És sok más hasonló esetről hallottam, olyan kollégáimtól, akik másokat kezelnek.”
Tavaly júliusban megjelent egy felháborító videó az oroszpárti Telegram-csatornákon, amely azt mutatta, ahogy egy orosz katona kasztrál egy ukrán hadifoglyot.
Az oroszok Z jelét és kék sebészi kesztyűt viselő ruszki katona egy dobozvágó késsel a kezében közelít egy hátrakötözött kezű, szájkosárral kínzott férfihoz, akinek a nadrágja hátul le volt tolva – a fogoly ukrán katonai egyenruhát viselt. Egy második videó pedig már ugyanezt az ukrán férfit holtan mutatta, szájába voltak gyömöszölve a saját heréi.
„Mindenki meg kell értse: Oroszország egy kannibálország, akik örömmel gyakorolják kínzást és gyilkosságot” – írta Mihajlo Podoliak, Zelenszki elnök tanácsadója a Twitteren.
„De a háborús köd nem fogja megmenteni az orosz kínzókat a büntetéstől. Az összeset azonosítjuk. Mindet elkapjuk.”
Míg az oroszok által megerőszakolt nők és lányok esetében óriási felháborodásnak lehettünk tanbúi, valamint jelentős nemzetközi segítségben is részesülhettek az áldozatok, addig a férfiak és fiúk elleni szexuális erőszakra sokkal kevesebb figyelmet fordítottak, történjen az a megszállás vagy a fogság alatt. Jacenko szerint a kasztrált férfiak kezelése nehéz:
„sok antidepresszánst szednek, és igyekszünk találni számukra néhány szórakozást, viszont nem beszélhetnek a családjukkal vagy barátaikkal. A fiatalabbnak, aki megpróbált öngyilkosságot elkövetni, volt egy barátnője, aki azt mondta neki, hogy elfogadja őt úgy, ahogy van, de a srácnak túl nehéz volt, hogy vele maradjon, ezért most szakítottak. Múlt héten azt mondta, hogy már nem beszélnek. A másik srác életében volt egy lány, akibe szerelmes volt és randizni szeretett volna vele, de most ezt nem tudja megtenni. Minden olyan szomorú”
mondta Jacenko, hozzátéve: „Soha nem fogom elfelejteni. Egyrészről haragot érzek, másrészről fájdalmat. Amikor megnézem a videókat a saját ukrán katonáinkról, nagyon büszke vagyok rájuk, de aztán meghallom ezeket a történeteket.”
Jacenko, mint sok ukrán, szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Az apja orosz, és 18 éves koráig Rosztovban élt, majd Ukrajnába költözött tanulni, és soha többé nem tért vissza.
„Az erőszak iránti vágy az oroszok vérében van” – mondja – „láttam, ahogy nőtt bennük. Mindig gyűlölték minket, az ukránokat, visszaéltek a nőinkkel, mint a prostituáltakkal. Amikor azt mondtam, hogy Poltavában fogok tanulni, kinevettek. Nem győzhetnek le bennünket a harctéren, az egész világ segít nekünk, ezért csinálják ezt – hogy megtörjenek, hogy terjesszék a félelmet, hogy meglegyen nekik a bosszú öröme. Ezért robbantották fel a kahovkai gátat, nem tudják megszerezni Herszont, ezért lerombolják.”
A poltavai szülészeti kórház orvosaihoz pedig azért fordulnak az oroszok megszállt területeken megerőszakolt nők, mert a hüvelyükbe valamiféle anyagot fecskendeztek, hogy soha ne tudjanak gyereket szülni.
Jacenko szomorúan ingatja fejét: „van egy ügyfelem Grúziából, és az oroszok kínozták őt a [2008-as] ottani háború idején, majd ide menekült Ukrajnába. Amikor elkezdődött a háború, azonnal magához vette a gyerekeit és elment, nekem csak annyit mondott: ‘Tudom, mit tesznek a fiatal lányokkal’. Nem értettem akkor, de most megértem.”
KONTEXTUS: Mit lehet hozzátenni? Kell-e valamit hozzátenni? Esetleg tegyem fel a körkérdést: ki az, akit meglepett az oroszok embertelensége? Már a háború első heteiben kifejtettem némely elemzésemben, hogy a szláv háborús doktrína szerint kell történnie valamelyen irtózatos nagy gazemberségnek, kegyetlenségnek, mielőtt a ruszkik végleg lemondanak a háborúskodásról.
A szerbek által a Balkánon elkövetett háborús bűnök és a jelen Ukrajnája közötti hasonlóságokat nem nehéz észrevenni: a „ne szüljetek gyereket” mostani orosz kijelentése tökéletesen rímel arra a szerb attitűdre, amit a megerőszakolt horvát, bosnyák nőknek mondtak: „szüljetek szerb gyereket”.
Boszniában főleg, azért gyilkolták halomra a férfiakt a szerbek, és főleg a férfiakat, hogy ne legyen aki gyereket nemzzen – ne legyenek utódok, akik esetleg bosszút állhatnak. Ne szülessen nagy számú generáció, amelyet már nem érint a háborús trauma.
A recept ördögi, de a szerbek után az oroszok is előszeretettel használják, lévén ez része az ő kultúrájuknak, ha lehet ezzel a fogalommal operálni jelen esetben. Azonban érdemes egy pillanatra megállni a fenti történet két pontjánál: Podolják ígérete, miszerint minden gyilkost elkapnak, meg a két srác, akik visszatérnek a harcmezőre. Nem nehéz kitalálni, hogy azért mentek vissza, hogy MINDEN oroszt megöljenek, akár annak az árán is, hogy ők maguk elesnek egy csatában. Utóbbi, nagy valószínűség szerint, már hidegen hagyja őket.
Írtam korábban arról, hogy minden, de minden feltétel adott ahhoz, hogy kialakuljon az ukrán NAKAM, az ukrán bosszúállás szervezete. Az ilyen történetekből pedig tudhatjuk, hogy ez a NAKAM előbb-utóbb valósággá válik.
Ahogy a megszállt területeken ma sem tudnak biztonságban meglenni az oroszok, úgy hamarosan globális mértékben is elkezdik majd érezni azt a félelemet, amit ők akartak szétszórni Ukrajnában. Az IRA, az ETA és a többiek óvodai babazsúr lesz ahhoz képest, amiben a Szent Ruszijá polgárai részesülnek majd szerte a világon. Addig is: slava Ukraini!
(Nethuszár)