A hétvégi magyar iskolák szerepe kiemelt a magyar közösségek megmaradásában

A diaszpórában, világszerte működő hétvégi magyar iskolák kiemelt szerepet játszanak a magyar közösségek megmaradásában, a magyar kultúra és nyelv megőrzésében – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten. A magyar kormány számára azok a magyar gyerekek is fontosak, akik a Kárpát-medencén kívül élnek – közölte Potápi Árpád János, a hétvégi magyar iskolák hetedik találkozóján.

A magyar kormány, illetve pedagógusok és önkéntes segítők támogatása nyomán immár 11 ezer gyermek oktatását végzik ezek az iskolák, amelyek világszerte a magyar oktatási rendszer részévé váltak – tette hozzá. Mint elmondta: mintegy 2,5 millió magyar identitású ember él a Kárpát-medencén kívül a diaszpórában, köztük olyan 3. és 4. generációs magyarok is, akik a magyar nyelvvel már nem, de kulturálisan, nemzeti érzéseiket ápolva kötődnek az anyaországhoz.

Hangsúlyozta, hogy az idei esztendő az Együttműködő nemzet éve, ennek jegyében 3 milliárd forint értékben írt ki pályázatokat Kárpát-medencei és a diaszpórában tevékenykedő szervezetek számára a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága. Felidézte: a 2010-ben létrejött államtitkárság célja, hogy békés eszközökkel egyesítse a nemzetet a Kárpát-medencében, és megszólítsa a világ különböző pontjain élő diaszpórát.

A diaszpóraszervezeteknek maximum 5 millió forint áll a rendelkezésükre egy-egy, a magyar nyelv és identitás ápolását szolgáló magyar hétvége megrendezésére. Az 500 millió forintos keretre 2390 pályázat érkezett az április 3-i határidőig, összesen 996 millió forint forrásigénnyel. Az egységes pályázati rendszer keretében a határon túli Kárpát-medencei civil szervezetek maximum 2 millió forintra pályázhattak a többi között oktatási, nevelési, sportprogramok, egészség- és közösségmegőrző programok megvalósítására. Erre a tenderre 2161 pályázat érkezett 3,8 milliárd forint igénnyel. Továbbá legfeljebb kétmillió forintra pályázhatnak a magyar önkormányzatok a testvérkapcsolatok erősítésére is – ismertette az államtitkár.

Közlése szerint folytatódik a szülőföldön magyarul program is, amelynek keretében bruttó százezer forint támogatást kaphatnak azok a határon túl élő magyar családok, amelyek magyar oktatási nyelvű intézménybe íratják a gyermekeiket. Ez 220 ezer gyermek támogatását jelenti a Kárpát-medencében. Szintén zajlik a bölcsőde és óvoda felújítási, építési program, amelynek keretében 2016 óta szerte a Kárpát-medencében, így az anyaországban is 900 beruházást hajtottak végre. Köztük 150 teljesen új intézmény készült el – mondta.

A magyarországi iskolások határon túli iskolalakirándulásait segítő Határtalanul program segítségével, már 535 ezer diák jutott el a Kárpát-medence magyarlakta területeire és az idén még 32 ezer gyermek kirándulását támogatják – fűzte hozzá. A Körösi Csoma Sándor program végrehajtása során a tervek szerint az északi féltekén 72 ösztöndíjas, a déli féltekén pedig 25 ösztöndíjas segíti az idén világszerte a diaszpórában élő magyar közösségek identitásának megőrzését – ismertette.

Ugyanakkor a Diaszpóra program keretében 8 tábort és két tematikus programot tartanak a Rákóczi Szövetség szervezésében 628 fő részvételével, továbbá táborokat szervez a Külföldi Magyar Cserkészszövetség is, amelyeken az elmúlt évben 400 gyerek vett részt – tette hozzá Potápi Árpád János.

Szilágyi Péter, az államtitkárság helyettes államtitkára arról szólt, hogy 250 hétvégi iskola működik a diaszpórában, amelyek közül 28 országból 92 képviselteti magát a találkozón. A legtöbben az Egyesült Államokból jöttek, de jelen vannak új-zélandi, argentínai, uruguayi, szingapúri és japán hétvégi iskolák képviselői is. Közlése szerint, az anyaországtól távol élő gyerekek nemzeti identitásának megőrzése a kormány számára kiemelt feladat. Ennek nyomán világszerte nő a hétvégi iskolák száma, ami azt jelenti, hogy erősödik a kapcsolat az anyaország és a diaszpórában élő magyarság között. A hétvégi iskolákban oktatott gyermekek számának növekedése pedig azt mutatja, hogy a diaszpórában élő közösségek meg akarják őrizni identitásukat, a magyar kultúrát, nyelvet és nemzeti öntudatukat – mondta Szilágyi Péter.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)