Magyar fotóművészek Amerikában – kiállítás a Szépművészetiben

Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt, ott ismertté vált magyar származású fotóművészek, köztük André Kertész, Moholy–Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi munkáiból látható kiállítás szombattól a Szépművészeti Múzeumban. A Bartók Tavasz keretében nyíló tárlaton 170 fotó látható, együttműködésben a Virginiai Szépművészeti Múzeummal.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán kiemelte, hogy a tárlat első alkalommal mutatja be átfogó módon az amerikai magyar fotóművészeket. A tárlat anyagának nagyobbik hányada a virginiai múzeumból származik, de összesen tizenhét amerikai gyűjteményből érkeztek képek a kiállításra, köztük a Los Angeles–i Getty múzeumból és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériából is. Emellett hazai intézmények, köztük a Magyar Fotográfiai Múzeum és magángyűjtők is kölcsönöztek képeket a tárlatra.

Az első világháború kezdetétől 1989–ig tartó időszakra fókuszáló kiállításon 32 fotográfus alkotásai szerepelnek, nyolc szekcióra bontva, a magyarországi kezdetektől a berlini és párizsi állomásokon át az Amerikába került fotósokig. „Intézményünkben helye van a fotóművészetnek is, ezt több korábbi sikeres kiállítás bizonyította. Örömmel tölt el, hogy 2025–ben a Városliget szélén megnyílik a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria intézményrendszerének része lesz” – hangsúlyozta Baán László.

Kiemelte, hogy a mostani tárlat helyszínén, a múzeum 2. emeletén található részen évek óta nem volt kiállítás, évtizedeken át raktártérként használták, restaurátorok dolgoztak itt. „Ezzel gyakorlatilag lezárult a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelynek keretében több ezer négyzetméter kiállítóteret adtunk vissza a közönségnek” – mutatott rá Baán László. A fotókiállítás egyik kurátora, Alex Nyerges, a Virginiai Szépművészeti Múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai magyar fotográfusok életművét, kutatásait a budapesti tárlaton mutatja be először.

„Egyetlen más ország fotográfusai sem voltak olyan nagy hatással a 20. századi fotóművészetre, mint a magyarok. Ahogy azt Robert Capa mondta egyszer viccesen, ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – mondta Alex Nyerges. Hozzátette: a kivándorló magyarok először általában Berlinbe, Párizsba mentek, és utána kerültek New Yorkba, Chicagóba, Hollywoodba és más amerikai helyekre. Megjegyezte: André Kertészt, Robert Capát, Moholy–Nagy Lászlót, Kepes Györgyöt mindenki ismeri, ez a kiállítás azok alkotásait is bemutatja, akik ismeretlennek számítanak a közönség számára.

A másik kurátor, Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen elmondta: a kiállítás André Kertész 1914–ben Budapesten készített képével indul. Mint kiemelte, a magyar fényképezést akkoriban a festőies hatású és a modernista közötti átmenet jellemezte. „Moholy–Nagy a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, és a weimari Bauhaus–iskolában kapott oktatói állást. Ő fogalmazta meg azt, hogy a jó fotóhoz fényre és fényérzékeny nyersanyagra van szükség, nem fényképezőgépre”.

A tárlat harmadik része a párizsi magyarokra fókuszál – Alex Nyerges kitért arra, hogy számos női fotós, köztük Varga Anna, Ylla, Barna Anna vált kiemelkedő művésszé itt a 20–30–as években. A riportfotográfiát előtérbe helyező szekció bemutatja a haditudósító Robert Capát (látható A milicista halála című, 1936–ban készült világhírű képe is), és itt szerepel Kondor László, aki a vietnámi háborúban fotózott, és később visszatért Magyarországra, ahol ma is él.

A kiállítás legterjedelmesebb részének címe Magyarok New Yorkban, itt tekinthető meg André Kertész tizenöt képből álló polaroidsorozata, amely a felesége halála utáni depressziós időszakának lenyomata. Szintén itt szerepel Marcel Sternberger Roosevelt elnököt ábrázoló portréja, amely 1946 után a 10 centes érmére felkerült. A Magyarok Chicagóban szekciót Kepes Györgynek a Bauhaus gondolatára épülő, az 50–60–as évek modernitását tükröző fotói dominálják.

Baki Péter elmondta, hogy a Hollywoodban alkotó magyar fotósok közül Dienes Andor fedezte fel Marilyn Monroe–t, Martin Munkácsi pedig a divatfotográfia megújítója volt: a modelleket kihozta a műteremből, és mozgásban, a szabadban ábrázolta őket. A kiállítás záróképe Nicholas Muray–é: a Frida Kahlo kék ruhában című fotóján szerelmét ábrázolta. A Kertész, Moholy–Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című tárlat szombattól augusztus 25–ig látható.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)