„Ritka magyar” – Partiumba látogat az Udvarhelyi Néptáncműhely

Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán erdélyi népzene– és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhelyi Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.

Az Udvarhelyi Néptáncműhely Facebook–oldalán közzétett bejegyzés szerint február 5–én a Szatmár megyei Nagykárolyban, 6–án a Szilágy megyei Szilágypéren, míg 7–én a Bihar megyei Érmihályfalván mutatják be a produkciót.

A Ritka magyar – Kallós Zoltán emlékére című előadást 2024. május 8–án mutatták be először Székelyudvarhelyen. A cím egyrészt a neves népzenekutató apai–anyai szülőföldjének – Kis–Szamos melléke és Észak–Mezőség – tánc– és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik. Másrészt utal a szórványosodó mezőségi magyarságra és a kiemelkedő életpályát magának tudó Kallós Zoltán személyére is. A címmel az alkotók Kallós Zoltán egyik fontos üzenetét is tolmácsolni szeretnék: felhívni a figyelmet az emberi élet mulandóságára, arra, hogy nem mindegy, mit hagyunk hátra a következő generációknak. Mint írták, mivel Kallós Zoltánnak akkora hagyatéka van, hogy azt lehetetlen egyetlen előadásba belefogni, próbáltak reprezentatív táncanyagot választani, és az ő gyűjtéseit használták zenei anyagként. Az előadás Válaszúthoz és a Mezőséghez kapcsolódik, a néprajzkutató moldvai és csángóföldi gyűjtései egy későbbi előadás témái lehetnek.

A Ritka magyar az érzések, érzetek nyelvén a tiszta folklórból táplálkozva igyekszik Kallós Zoltán életére emlékezni. Az előadáshoz egyszerű díszleteket, jelmezeket használtak, hitelesen rekonstruálva az adott vidék viseletét. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen László, rendező–koreográfusa Tőkés Csaba Zsolt, társkoreográfusai Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia és Tőkés Edit, jelmeztervezője Székely Melinda. Szereplője az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara.

Kallós Zoltán (1926–2018) Kossuth–nagydíjas néprajzkutató, a Corvin–lánc kitüntetettje, a nemzet művésze a Kolozs megyei Válaszúton született. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozott. Nagy sikert aratott gyűjteménye a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj – Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes – balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. Munkásságáért a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Europa Nostra–díjjal is kitüntették.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)