Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier által kidolgozott, Nobel–díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI–nek.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan „vakunak”, mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.
Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet – mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS–ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók – közölte az akadémikus. Szabó Gábor felidézte, hogy Szent–Györgyi Albert már az 1960–as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást – mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003–ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990–es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001–ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS–ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik – emelte ki az ügyvezető. Az idei fizikai Nobel–díjasok közül Anne L’Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe – mondta Szabó Gábor.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)