Uniós oltalom védi a magyar kézműves és ipari termékeket

Egy friss uniós rendelet értelmében 2025. december 1–jétől uniós földrajziárujelző–oltalmat kaphatnak olyan egyedi magyar kézműves és ipari termékek, mint a herendi porcelán, a halasi csipke vagy az ajkai kristály – tájékoztatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hétfőn az MTI–t.

A közlemény szerint a november 16–án hatályba lépett uniós kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelet értelmében lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági termékek után az olyan kézműves és ipari termékek is oltalmat szerezhessenek az EU–ban, amelyek előállítása egyes földrajzi területekhez szorosan kötődik. Továbbá az EU–n kívüli országokból származó termékek elnevezései is egységes oltalmat kaphatnak.

Az uniós szabályozás szerint számos magyar mezőgazdasági termék, mint a budaörsi őszibarack, a csabai és gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a makói hagyma, az őrségi tökmagolaj, a tokaji bor jelenleg is földrajziárujelző–oltalom alatt áll, ugyanakkor a nem mezőgazdasági termékek eddig nem kaphattak egységes uniós védelmet – közölték.

Eddig a termelőknek az egyes tagállamok nemzeti szabályaira kellett hagyatkozniuk és kellett keresniük a jogi lehetőségeket termékeik nevének jogsértéssel szembeni védelmére – írták. 2025. december elsejétől a szükséges követelményeknek megfelelő kézműves és ipari termékek nevének oltalmát egyetlen, az összes tagállamra kiterjedő földrajzi jelzés iránti kérelemmel lehet igényelni– idézte a közlemény Farkas Szabolcsot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökét.
A bejegyzett földrajzi jelzéssel azonosított kézműves és ipari termékek termelői használhatják termékeiken az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos logóját – tette hozzá.

FORRÁS: MTI
Borítókép: MI, Nethuszár-prompt

(Nethuszár)