Viharsarok címmel mutatják be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes legújabb előadását

Viharsarok címmel február 4–én mutatják be a Nemzeti Táncszínházban a Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozat következő darabját, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében.

Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, a nemzet művésze Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a tudós munkássága előtt tisztelegve indította el Élő Táncarchívum sorozatát, amely példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megőrizve, magas művészi értékű előadásokat létrehozni – áll a Magyar Nemzeti Táncegyüttes MTI–hez eljuttatott közleményében. Az öt részből álló sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida, Gyimes és Szatmár után ezúttal a dél–alföldi régió nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar–román–cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg az est során.

„Élővé” tett archívumunkban a névtelen népművészettel, a személytelennek nevezett népi örökséggel állítottuk szembe az egyén fontosságát, a táncos személyiségének varázsát, aki táncán és dalain keresztül vallomást tesz saját sorsáról, a paraszti kultúra szépségéről” – idézi a közlemény Zsuráfszky Zoltánt. A darab koreográfus–rendezője, Sánta Gergő úgy fogalmazott, hogy az előadásban a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc– és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.

„Óriási megtiszteltetés, hogy Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth–díjas koreográfusok bizalmát élvezhetem, és az együttes tagjai is támogatnak munkámban” – mondta Sánta Gergő, hozzátéve: gyerekkora álma volt, hogy ennek a vidéknek a táncait színpadra vigye. „Békéscsabán nőttem fel, ott találkoztam először ezen régió magyar, román és cigány lakta falvainak táncaival, az ott fellelhető eredeti táncanyag varázslatos világa azóta is meghatározza az életemet” – hangsúlyozta. „A békési „nyugtalanság” hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a magyar vidéknek, amelyek méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban” – áll a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közleményében.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)