Háborúk és konfliktusok – erről beszéltek az IMF közgyűlésen

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi tanácskozásán kiemelt téma volt a háborúk és geopolitikai konfliktusok okozta nehézségek áttekintése – mondta el az MTI–nek Palotai Dániel, az IMFügyvezető igazgatója.

A világszervezet közép– és kelet–európai térségért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy a konfliktusokkal teli környezetben „töredezik a világgazdaság, szétesnek a kereskedelmi láncok, a piacokon stresszesebb viselkedés jellemző, nagyobb a bizonytalanság, ami veszélybe sodorhatja a pénzügyi stabilitást is”. Rámutatott arra, hogy két éve az IMF fő testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság nem tud közös állásfoglalást elfogadni, aminek elsődleges oka, hogy az orosz–ukrán háború nyomán a két fő blokk képviselői teljesen eltérően értékelik a helyzetet. Idén az ülést vezető szaúdi pénzügyminiszter már nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak pénzügyi–gazdasági kérdésekkel kell foglalkoznia és nem a geopolitikai ellentmondásos kérdésekben állást foglalnia – mondta el.

Palotai Dániel beszámolt arról, hogy újabb öt évre kapott megbízatást a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói tisztségére Kristalina Georgieva, és a mandátum meghosszabbítását Magyarország az elsők között támogatta, ahogyan majd 5 éve az elsők között támogatta megválasztását is. A szakember hatékonyan egyensúlyoz a világrégiók érdekeinek figyelembe vételét tekintve, valamint próbálja segíteni a kiszolgáltatott és nehéz helyzetben lévőket, és közben elérni a fejlett országok támogatását az IMF tevékenysége számára – méltatta az IMF vezérigazgatóját Palotai Dániel.

A térség növekedési kilátásairól azt mondta, hogy a várakozások szerint idén 3 százalék körül lehet, amely a világ erős középmezőnyébe tartozik, csaknem megegyezik az Egyesült Államok növekedési adatával. Palotai Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon idénre 2,2 százalékos GDP–növekedés vár az IMF, ami jövőre 3,3 százalékra gyorsul, így a magyar felzárkózás folytatódik az eurózóna országaihoz, amelyekben idén 1 százalék alatt, jövőre pedig kevéssel 1 százalék felett lehet a reálgazdaság bővülése.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)