Kitört a barátság: Örményország elismerte Hegyi-Karabahot, mint Azerbajdzsán részét

Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában. Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi–Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen. Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.

„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök. „Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján.

Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi–karabahi lakosság jogait és biztonságát. „Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi–karabahi Köztársaság fővárosa) között” – mondta Pasinján.

A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi–Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang. Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi–Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988–ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994–ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)