Bálint-napi geopolitika: Putyin szívének kedves Joe Biden

Oroszország kész együttműködni bármelyik amerikai elnökkel, de előnyösebb lenne számára, ha a hivatalban lévő államfő, Joe Biden lenne ezen poszton, mint Donald Trump korábbi elnök – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televíziónak adott, a Telegramon szerda éjjel közzétett nyilatkozatában. „Biden” – mondta Putyin, amikor Pavel Zarubin újságíró megkérdezte tőle, hogy Oroszország melyik amerikai elnökkel működne együtt szívesebben.

„Ő tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, a régi formáció politikusa. De bármelyik amerikai vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik” – tette hozzá az orosz elnök. Biden egészségi állapotáról szólva az orosz vezető megjegyezte, hogy már akkor amerikai hivatali partnere alkalmatlanságáról beszéltek, amikor 2021-ben Svájcban találkozott vele, de ő nem látta ennek jelét. Leszögezte, hogy Moszkva számára nem a jelöltek egészségi állapota, hanem a politikai álláspontja a fontosabb. „Úgy vélem, hogy a mai kormányzat álláspontja rendkívül káros és hibás” – nyilatkozott. Azt mondta, hogy az amerikai választási kampány egyre nagyobb lendületet vesz, és „egyre élesebb formákat” ölt, megjegyezve, hogy Oroszországnak nem szabad beavatkoznia a folyamatba.

Nehezményezte, hogy Nyugaton kiforgatták azt, amit a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában az ukrajnai háború okáról mondott. „Nem mondtam, hogy az ukrajnai különleges hadműveletünk megkezdése az Oroszország elleni NATO-támadás veszélye miatt történt” – nyilatkozott. Rámutatott, hogy Moszkvát a szövetség bővítése és Ukrajna bevonásának lehetősége nyugtalanította, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát.

„A közvetlen kiváltó oka (a támadásnak) az volt, hogy a mostani ukrán hatóságok teljes mértékben elutasították a minszki megállapodások végrehajtását” – mondta. „Az egyetlen dolog, amit sajnálhatunk, hogy nem kezdtük meg korábban az aktív műveleteket, mert azt feltételeztük, hogy tisztességes emberekkel van dolgunk” – hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a NATO-nak már semmi haszna, semmi értelme azon kívül, hogy az amerikai külpolitika eszköze. Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az európai országoknak fizetniük kellene az Egyesült Államoknak a védelemért, kijelentette:

„Hadd oldják meg ők maguk, ez az ő problémájuk. De gondolom, az ő szemszögéből nézve van benne némi logika. Az európaiak szemszögéből nézve ebben nincs semmilyen logika, és azt szeretnék, ha az Egyesült Államok továbbra is kompenzáció nélkül látná el a NATO megalakulása óta kialakult funkciók egy részét. Ez az ő dolguk.” „Ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy nincs szüksége erre az eszközre, az az ő döntése” – összegezte Putyin.

Fontosnak nevezte, hogy a nyugati vezetők megismerkedtek a nyilatkozatával, amelyet Carlsonnak adott, aki így közvetítővé vált, ha már közvetlen párbeszédet folytatni nem lehet. Azt mondta, „nem élvezte ki teljesen ezt az interjút”, mivel kemény kérdésekre készült válaszolni, Carlson pedig „más taktikát választott” – „nyugati újságíró létére meglepő módon türelmesnek bizonyult”. Nem tartotta kizártnak, hogy Carlsont ezt követően letartóztatják az Egyesült Államokban, ahogy korábban az ausztrál Julian Assange-zsal történt Londonban. Ez szerinte az amerikai újságíró szempontjából „szomorú lenne”, de abból a szempontból valószínűleg jó, „hogy az emberek világszerte ráébredjenek, milyen egy modern liberális-demokratikus diktatúra”.

Putyin „a mi emberünknek” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminisztert, aki többször beszélt arról, hogy a dédapja a zsidó pogromok elől menekült el Oroszországból. Rámutatott, hogy a levéltárak szerint Blinken dédapja, aki valóban elhagyta az Orosz Birodalmat, a Poltavai kormányzóságban született, majd Kijevben élt és onnan vándorolt ki, ezzel az amerikai diplomácia vezetője ezeket a – ma Ukrajna részét képező – területeket orosznak ismerte el. „Blinken úr a jelek szerint a mi emberünk. Csak kár, hogy nyilvános bejelentéseket tesz. Ez a lebukásához vezethet” – fogalmazott Putyin. Rámutatott, hogy az első tömeges pogrom 1905-ben történt Kijevben, a miniszter őse pedig 1904-ben távozott a tengeren túlra, így ezekről az eseményekről az újságból értesülhetett.

Putyin bűncselekménynek minősítette a pogromokat, amelyek főként, de nem csak a mai Ukrajna területén történtek, és amelyeket szerinte legelőször a konstantinápolyi pátriárka elleni merénylet robbantott ki, amely mögött az ott élő görögök a zsidókat gyanították. Fontosnak nevezte, hogy a pogromokkal zsidó és orosz fiatalokból álló ellenállási csoportok szegültek szembe, és hogy a cári kormányzat is megfelelően értékelte a tragikus eseményeket, megpróbálva megakadályozni őket, egyebek között a hadsereg segítségével.

Azzal kapcsolatban, hogy a német médiában nemrégiben cikkek jelentek meg arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter nagyapja hithű náci volt, Putyin azt mondta, hogy a nemzetiszocializmus is „a szélsőséges nacionalizmus egyik alfaja”. Baerbockról szólva az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az olyan emberek, mint ő nemcsak Oroszországhoz, hanem a saját hazájukhoz és népükhöz is ellenségesen viszonyulnak. Meglátása szerint a Zöldek, akikhez a német külügyminiszter is tartozik, „az emberek félelmeire spekulálnak”, de hatalomra kerülve olyan irányvonalat követnek, amely távol áll attól, amellyel hatalomra kerültek. A publikációkkal kapcsolatban, amelyek szerint Baerbock nagyapja náci volt, kijelentette: „nem lehet a mai nemzedékre hárítani a felelősséget azért, amit Hitler tett.”

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)