Charles Michel: légvédelmi eszközök átadásával kell erősíteni Ukrajna védelmét

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.

Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának. Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését. A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság– és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.

Üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel. Az uniós tagországok állam–, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi– és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel.

Közölte továbbá, a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben. „A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak. Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség. Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Libanonnal kapcsolatban az Európai Tanács kiemelte: támogatni kell a legkiszolgáltatottabb embereket, köztük a menekülteket, befogadó közösségeiket, valamint erősíteni az emberkereskedelem elleni fellépést.

Leszögezték: meg kell teremteni a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének feltételeit, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által meghatározott feltételek szerint. A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy fokozza a szíriai menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek Szíriában és a régióban nyújtott uniós támogatás hatékonyságát. A tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az EU és Törökország kapcsolatáról is, amelyben leszögezték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a stabil és biztonságos környezetet a Földközi–tenger keleti medencéjében, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködést Ankarával.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az unió különös jelentőséget tulajdonít a Ciprussal megkezdett tárgyalások újrakezdésének az EU–Törökország közötti együttműködés további erősítése szempontjából. Michel végezetül közölte, az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a ciprusi probléma átfogó rendezése mellett, az ENSZ keretein belül, valamint az EU alapját képező elvekkel és a közösségi vívmányokkal összhangban.

Az EU–nak stratégiai érdeke a stabil és biztonságos környezet a Földközi–tenger keleti részén, valamint együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat fenntartása Törökországgal – jelentette ki. Fontos a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása és az azonban való előrelépés. Az EU kész aktív szerepet játszani az ENSZ által vezetett rendezési folyamat támogatásában – tette hozzá.

Az Európai Tanács elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy a tanácskozás befejező csütörtöki napján Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését. Ezzel összefüggésben a tagállami vezetők tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról – tette hozzá.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)