Így bújnak ki a felelősség alól a ruszkik: nem ismerik el a Nemzetközi Büntetőbíróságot

Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. Peszkov The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen. „Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről” – mondta Peszkov.

Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának az ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján rámutatott, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”. Érvelésében a politikus rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” az bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik az Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá” – hangsúlyozta a politikus. Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.

Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot. „Több mint egymilliárd dollárt költöttek minderre. 2016-ban az Afrikai Unió számos országa követte Oroszország példáját, és mondta fel a Római Statútumot. Az Nemzetközi Büntetőbíróság a neokolonializmus eszköze a Nyugat kezében” – nyilatkozott Konsztantyin Koszacsov.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)