Folytatódik a tanügyi sztrájk

Folytatódik a tanügyi sztrájk, mivel a szakszervezetek nem tartják kielégítőnek a 2023/53–as sürgősségi kormányrendeletet. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség közös közleményében azt írják, az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében továbbra is kérik: a kormány és a hatalmon levő politikai pártok foglalják jogszabályba, hogy a kezdő tanárok fizetése nem lehet kisebb a bruttó országos átlagbérnél, és hogy az összes oktató fizetése fokozatosan nő a funkció, a képzettség, a szolgálati idő és a szakmai fokozat függvényében.

A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53–as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel. A közleményt Simion Hăncescu, a FSLI elnöke, és Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője írta alá.

A dokumentum szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek az periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53–as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják.

„Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban az a mód, ahogyan a kormány és a kormányon lévő politikai pártok vezetői kezelték az eseményeket 2023. május 10–től (az oktatási dolgozók által szervezett első tüntetés időpontjától) mostanig, arra enged következtetni, hogy a sztrájk lezártával visszatérnek a régi szokásaikhoz, azaz: továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr” – írják a szakszervezetek.

Hozzáteszik, a kormány „nem győzte meg” őket arról, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítják erre az ágazatra.

„Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nem csak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3.000.000 tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)