Putyin beismerte, hogy a NATO megtámadására készül

Képtelenségnek nevezte egy vasárnapi tévéműsorban Vlagyimir Putyin orosz államfő Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy Moszkva megtámadhatja a NATO–t. Mivel a külpolitika alapvető tézise, hogy az oroszokkal kapcsolatban semmit sem szabad elhinni, amíg a Kreml nem tagadja, így kezdhetünk vakarózni.

„Ez teljes képtelenség. Úgy gondolom, hogy ezt Biden elnök is érti, ez csak egy szófordulat, hogy igazolja az orosz viszonyban folytatott elhibázott politikáját” – jelentette ki Putyin a Rosszija 1 csatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
„Oroszországnak nincs erre semmi oka, nem érdeke – sem geopolitikai érdeke, sem gazdasági, politikai vagy katonai érdeke –, hogy háborút indítson a NATO–országok ellen. Nincsenek területi követeléseink egymással szemben, nem kívánjuk rontani a velük való kapcsolatokat. Mi a kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta.

Ukrajna megtámadása mögött sem húzódott valamiféle olyan súlyos érdek, amit a háborún kívül nem lehetett volna más eszközökkel megoldani, mi több, látva a Nyugat utóbbi két évben, és főleg az izraeli önvédelmi háború alatt mutatott tehetetlenségét, azt kell mondanunk, hogy háború nélkül BIZTOSAN Moszkva ölébe hullott volna komplett Ukrajna. Azt azért megkérdeztem volna Vlagyimir Vlagyimirovicstól, hogy mégis, ha nincs szándékában NATO-tagállamokat támadni, akkor csicskamédiásai miért fenyegetik szinte naponta atombombával a nyugati fővárosokat? Vagy megkínálni valaki egy nukleáris téllel nem számít háborúnak – legalábbis orosz mércék szerint?

Azt mondta, hogy Oroszországnak nincsenek problémái az észak–atlanti szövetség országaival és éppen ők azok, akik mesterségesen problémákat kreálnak, mert nem akarnak vetélytársat Oroszországban. Kifejezte meggyőződését, hogy a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. Nehezményezte, hogy Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy „cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal”, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz.

A megegyezés fogalmába gondolom az is belefér, hogy kigitteli fél Csecsenföldet, betör Georgiába, manipulálja az ukrajnai belpolitikát, majd elfoglalja a Krím-félszigetet, utána rögtön háborút indít Donbasszban, amit persze letagad stb.

Leszögezte, hogy a nyugati országoknak a jövőben meg kell találniuk a kapcsolódási pontokat Oroszországgal, mert számolniuk kell vele. Kifejezte meggyőződését, hogy Washington Moszkva állítólagos háborús terveire vonatkozó álláspontja téves. Egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok, figyelembe véve a világ fejlődési kilátásait, „annyira érdekelt lenne abban, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon, ahogyan ezt ott húsz évvel ezelőtt gondolták, és ahogy ezt nyilvánosan ki szokták jelenteni”. „Nem hiszem, hogy ez magának az Egyesült Államoknak is nemzeti érdeke lenne” – fogalmazott az orosz elnök.

Azért jó lenne, ha Putyin az USA-ra bízná annak megítélését, hogy mi szolgálja nemzeti érdeküket.

Az elnök egy interjúban elismerte: a biztonsági és hírszerzési szerveknél szerzett húszéves tapasztalata, majd a későbbi, kormányzati funkciókban elnyert ismeretei ellenére a 2000–es évek elején „naiv” elképzelése volt arról, hogy az egész „úgynevezett civilizált világ” megértette: Oroszország megváltozott, nincs már ideológiai konfrontáció és nincs is rá ok. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy támogatta az országon belüli szeparatista törekvéseket és a Szovjetunió összeomlása után Oroszországot is el akarta pusztítani, hogy erőforrásai birtokába jusson.

Nem Putyin elnök volt „naiv”, hanem a nyugati világ, amelyik elhitte, mert el akarta hinni, hogy Oroszország megváltozott. Nos, 2022. február 24-én bebizonyosodott, hogy Ruszijá ugyanaz a tömeggyilkos terrorállam, amelyik volt Sztálin idején, és ezt maga Putyin bizonyította be. Igen, üzleteltünk Oroszországgal, a nyugati tőke számos fejlesztést hajtott végre, hogy csak egyet említsek: ha nem lép közbe a British Petrol a kilencvenes évek elején, közepén, akkor a szovjet érából hátramaradt kitermelő eszközök elavultsága miatt a legnagyobb kőolajmező ma száraz sivatag lenne Ruszijában.

FORRÁS: MTI, kiegészítések: Ö.
Borítókép: MI, Nethuszár-prompt

(Nethuszár)