Az Unió bővülése az utóbbi 50 évben

Az Európai Unió (EU) – amelynek vezetői február 3-án csúcstalálkozót tartottak Kijevben a háború sújtotta tagjelölt Ukrajna részvételével – számos bővítési hullámon esett át az elmúlt 50 évben. 2022 júniusában, négy hónappal azután, hogy az orosz tankok bevonultak Ukrajnába, az EU–27-ek úgy határoztak, hogy megadják a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak.

Ez a döntés az első lépés a rendszerint éveken át tartó csatlakozási tárgyalások útján. Ukrajna azonban türelmetlen. Az EU-Ukrajna csúcstalálkozó előtt Denisz Smihal miniszterelnök azt nyilatkozta, az esemény ukrajnai megszervezése is igazolja az országa EU-csatlakozásának felgyorsítására irányuló törekvések támogatását – írta az AFP az EDNH platformon február 3-án megjelent cikkében.

Többszöri bővítés, egy kilépés

Az 1957-ben alapított Európai Gazdasági Közösségnek (amely később az Európai Unió nevet vette fel) kezdetben hat tagja volt: Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Nyugat-Németország.

1973-ban csatlakozott Nagy-Britannia, Dánia és Írország, majd az 1980-as években Görögország, Portugália és Spanyolország.

1995-ben elkezdődött a terjeszkedés kelet felé, csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország, így az EU-nak történetében először közös határa lett Oroszországgal.

2004-ben az addigi 15-ről 25-re nőtt a tagállamok száma, nyolc volt kommunista és két mediterrán ország csatlakozásával.

2007-ben Bulgáriával és Romániával 27 tagúra bővült az EU, 2013-ban pedig Horvátország lett a 28. tag.

2020-ban Nagy-Britannia távozott az Európai Unióból, miután az uniós tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksoltak kerültek szűk többségbe. Így a tagok száma ismét 27-re csökkent.

Nyolc várakozó

Az ukrajnai háború újra felerősítette az EU azon törekvését, hogy Közép- és Kelet-Európában terjeszkedjen. 2022 decemberében Bosznia lett az ötödik balkáni ország, amely tagjelölt státuszt kapott, Észak-Macedónia (2005), Montenegró (2010), Szerbia (2012) és Albánia (2014) után. Tavaly Koszovó is kérte az uniós tagságot, de még nem kapta meg a tagjelölti státuszt.

A NATO-tag Törökország 1999 óta tagjelölt, és 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ankara és az EU kapcsolata azonban 2016 óta jelentősen megromlott, mivel Recep Tayyip Erdogan elnök a sikertelen puccskísérletet követően keményen fellépett a másként gondolkodókkal szemben. Az EU 2019-ben kijelentette, hogy a tárgyalások megrekedtek. Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal nyolcra nőtt az EU előszobájában várakozó országok száma.

A két volt szovjet köztársaság is megtalálható annak a hat országnak a sorában, amelyekkel az EU 2009-ben elindította a keleti partnerséget a politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítése céljából. A másik négy tagállam Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, illetve Moszkva szövetségese, Fehéroroszország volt. Utóbbi később úgy döntött, hogy kilép a keleti partnerségből. Grúzia tavaly kérte az uniós tagságot, de még nem kapott tagjelölti státuszt.

Éveken át tartó tárgyalások

A teljes jogú tagság elnyerése összetett folyamat, amely rendszerint éveken át tart, mivel a tagjelölt országoknak át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe az uniós jogszabályokat. Míg Finnország kevesebb mint négy év alatt csatlakozott az EU-hoz, addig a három volt balti államnak, Észtországnak, Lettországnak és Litvániának ez kilenc évbe telt. De amint azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta a múlt heti csúcstalálkozó előtt: „Várjuk az Ukrajnával kapcsolatos híreket”.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)