Beérett a vetés, tombol a magyarellenesség Erdélyben

Kolozsváron magyarokat vertek. Az úzvölgyi magyarverő temetőrablók elévülés ürügyén megúszták a komolyabb felelősségrevonást. A Csíkszeredába tartó Steaua Bukarest ultrái Csíkszentkirályon letörték a Turul-szoborra kihelyezett székely zászlót. A Csíkszereda-Steaua mérkőzésen szünet nélkül gyalázták a magyarokat. A városban magyarellenes, uszító molinóval pöffeszkedtek. És mindez csak az elmúlt egy hét termése.

Mi folyik itt? Jogos a kérdés, amely most a vérrel együtt tódul megannyi erdélyi magyar fejébe.

Nos, az van, hogy semmi különös, pontosabban: semmi megmagyarázhatatlan. Ahogy arról volt alkalmam értekezni már a kovidjárvány ideje alatt is, de a háború kitörése óta végképp, a csőcselék hangjának felerősödése, az uszító, tudománytalan, bűnbakkereső, áldozathibáztató narratívák végül megtették hatásukat.

Mert volt már olyan, hogy a román bíróság nem adott igazat a magyarnak, volt már olyan, hogy fociszurkolók magyarokat vertek, volt már megannyi magyarellenes cselekedet, de most a mozgatórugók valahogy mások, intenzívebbek, a társadalom toleranciaszintje magasabb, a honi putyinizmus megerősödése pedig a tűrt állapotból a támogatottba helyzete át a gyűlöletkeltő magatartásokat. Sőt! Agresszívnak, bunkónak lenni és bizonyítékok híján vádaskodni a menő – remélem Trump és Emil Boc most csuklani kezdenek.

Jól tudják mindezt Románia azon sötét erői, amelyek Putyin zsebéből kikandikálva maguk is derekasan kivették részüket a jelenlegi helyzet előidézésben. Sőt, még csak ők dolgoztak meg igazán érte. Mostanra pedig beérett a gyümölcs, a gyümölcsöt pedig osztogatni lehet, az osztogatással szavazatokat lehet nyerni, esetleg egyik jelölttől elvenni, vagy épp távol tartani az embereket a szavazóurnáktól – mindegy, csak balhé legyen, mindegy, csak káosz legyen. Ez a Messner-recept, az a pszichológiai hadviselés, amit a valóságtól lemaradt sajtó és a hatóságok még mindig a leegyszerűsítő propaganda jelzővel illetnek.

Egy alaposan töredezett román társadalomban, amelyben csak úgy izzik a feszültség, aligha lehet jobb és biztosabb receptet találni a magyar kártyánál. Ahogy mondtam, korábban is volt ilyen, de ez most annyiban más, hogy a magyarellenesség immár nem eszköz, mert Georgescu óta tudjuk: meg kell köszönnünk nekik, hogy vizet és földet adtak, ezen túl pedig fogjuk be a szánkat. Milliók rezonálnak erre a gondolatra, amelyet a TikTokon és különböző közösségi felületeken évek óta Putyin arcképével hirdetnek. Beérett hát a vetés, a magyarellenesség a mainstream narratíva része lett, a román társadalom jelentős része az olyan erős vezetőket idealizálja, mint Trump és Putyin, erő híján azonban marad az erőszak, idealizmus híján az idiotizmus, kész is van a robbanásra kész elegy.

Sajnos azt kell mondanom, hogy erősen valószínűsíthető: a helyzet ennél csak rosszabb lesz.

Megszaporodnak majd a magyarellenes cselekmények, a hatóságok még inkább félvállról veszik, nota bene támogatják is majd azt ilyen jellegű akciókat, a minket időnként támogató liberális román sajtó majd megunja és hazamegy, különben is: az erdélyi magyarok putyinistaként vannak elkönyvelve, de honfitársaink közösségi médiában rendezett ámokfutásának veszélyeiről már szintén írtam eleget.

Ezek a veszélyek érkeztek meg, és ezek a veszélyek most kezdenek összeérni. A román társadalom azon demokratikus része, amely eddig így vagy úgy, de megvédte a kisebbségeket, legalábbis a kisebbségellenes indulatok tompítására játszott, most saját túléléséért küzd, ebben a küzdelemben nem partnerként tekint ránk, magyarokra, hanem legjobb esetben is semmilyenként. És ebben a küzdelemben az erdélyi magyarok szignifikáns része nem partnerként tekint a román demokratikus erőkre, hanem ellenségként – és inkább szavaznak Georgescura.

Itt tartunk most.

Ébredni kéne!

-örsh-

(Nethuszár)