Békét? Ezekkel? A Hamászról saját szavaikkal

A Nyugat immár megszokottnak is nevezhető történelmi vakságtól és az álbaloldali retroprogresszívitástól vezérelve valamiféle furcsa békét akar a Közel-Keleten. Nem érti, és nem akarja érteni, hogy a békéhez két fél kell, s míg Borrell, az ENSZ és a szivárványszívű csőcselék Izraelt ítéli el és a palesztinokat ártatlan szenvedő félként állítja be, addig béke nem is lesz – hiszen a Hamász (és a Hezbollah, Irán, a jemeni hútik stb.) csak erre vártak, ez is volt a céljuk. Ők viszont hallani sem akarnak a közel-keleti békéről. Íme, miként gondolkoznak ők – részletek a Hamász alkotmányából, illetve néhány palesztin vezető nyilatkozataiból.

„Izrael létezik és továbbra is létezni fog mindaddig, amíg az iszlám el nem pusztítja ahogyan korábban másokat is elpusztított.” (A Hamász alkotmányának preambuluma)

Világos, nem? A cél nem a kétállami megoldás, vagy bármiféle más, fenntartható békéhez vezető út. A cél Izrael eltörlése a Föld színéről, de legalábbis a Közel-Keletről.

A békekezdeményezések, az úgynevezett békés megoldások és a nemzetközi konferenciák ellentmondanak az Iszlám Ellenállási Mozgalom alapelveinek… Ezek a konferenciák nem mások, mint eszközök a hitetlenek bírói kinevezésére az iszlám földjén… A palesztin problémára nincs megoldás a dzsihádon kívül. A kezdeményezések, javaslatok és nemzetközi konferenciák csak időpocsékolás, hiábavalóság gyakorlása.” (a Hamász alkotmánya, 13. cikk)

És akkor a Nyugat debiljei ezekkel akarnak béketárgyalásokat szorgalmazni, a nyugati idióták még mindig abban hisznek, hogy létezik olyan békés megoldás, amelyet a Hamász nem arra használna ki, hogy újabb rakéta-raktárakat építsen ki az ENSZ UNWR-ja alatt felügyelt iskolákban, kórházakban, mecsetekben.

Az Ítélet Napja addig nem jön el, amíg a muszlimok nem vívják meg harcukat a zsidókkal és nem ölik őket. Ekkor a zsidók sziklák és fák mögé bújnak, a sziklák és fák pedig így kiáltanak: „Ó muszlim, egy zsidó rejtőzik mögöttem, gyere és öld meg.” (a Hamász alkotmánya, 7. cikk)

Szegény ember Mewin Kampf-ja, mondanám, ha nem a bőrünkre menne a játék, ugyanis a zsidók után következünk mi, a hitetlenek, az ateisták és a többistenhitűek. A sorrend nem biztos, a többi igen. Viccet és cinizmust félretéve, ez semmi egyéb, mint a vegytiszta fajelmélet katonai megfogalmazása. Ha ezt Európában egy átlagos szkinhed félrészegen mondja el egy kocsmában, akkor kap öt évet, jó esetben felfüggesztve. Ha Yahya Sinwar és társai mondják, akkor ők a szegény elnyomottak

„Palesztina földje egy iszlám Waqf [„muzulmán Szentföld”], amelyet a jövő muzulmán nemzedékei számára szentelünk, egészen az ítélet napjáig. Senki sem mondhat le róla sem bármely részéről, nem hagyhatja el azt vagy annak bármely részét.” (11. cikk)

Izrael, felülmúlva mindazt, amit egy háborúban az ellenséges hadseregtől elvárható, minden lehetséges eszközzel figyelmezteti a gázai, dél-libanoni lakosságot támadásai előtt, kockáztatva ezzel azt is, hogy maguk a terroristák is időben elmenekülnek. Kopogtatóbombák, arab nyelvű üzenetek a közösségi médiában arab nyelvű sms-ek stb.

Emlékszünk még, amikor Gázában humanitárius útvonalat jelöltek ki, majd a Hamász belelőtt a menekülő civilekbe? (Persze ezt is megpróbálták ráfogni Izraelre)? Nos, a fenti idézet megválaszolja azt is, hogy miért… A Hamász szerint a jó muzulmán az, aki nem engedelmeskedik a felhívásnak, és csak azért is helyben marad, hadd haljon meg a bombázásban, majd lehet mutogatni a holttestét a nyugati közvéleménynek és az arab olajsejkeknek, mindez pedig kőkemény dollármilliókat ér – amelyek a Hamász számláján kötnek ki. Hogy ez menynire nem légből kapott elmélet, arra itt van a következő példánk:

Ismail Haniyeh, a Hamász politikai bürójának tagja, vezetője 2024. január 9-én a dohai Muzulmán Tudósok Nemzetközi Szövetsége előtt tartott beszédében felszólította hallgatóságát, hogy lépjenek a „financiális dzsihád” útjára (azaz: adományozzanak a Hamásznak)

Ugyancsak Ismail Haniyeh, a Hamász politikai bürójának tagja, vezetője. 2020-ban, egy Izraellel kötött lehetséges tűzszünetről, amely sok elemző szerint Szingapúrrá tehette volna Gázai övezetet. Haniyeh így fogalmazott:

„pénzért vagy projektekért cserébe Nem adhatjuk fel Palesztinát és nem tehetjük le a fegyvereinket . Nem adjuk fel az ellenállást… Nem ismerjük el Izraelt, Palesztinának a [Jordán] folyótól a [Földközi] tengerig kell tartania.”

Ehhez sem kell különösebb kommentár. Hogy jobban értsük miről is szól ez a 2020-as interjú: Egy tartós tűzszünetért cserébe Izrael beleegyezett abba, hogy repülőtér és kikötő létesüljön Gázában. A Palesztin Hatóság és a Hamász ezt elutasították, azzal indokolva döntésüket, hogy ez elszigetelné egymástól Gázát és a West Bank néven közismert, magyarul Ciszjordániának nevezett régiót. Érdekes, hogy ez a két régió eddig sem volt túlságosan erősen összekapcsolódva, így az indok kissé felemás. De tegyük fel, hogy palesztin szempontból elfogadható. Mondom: tegyük fel, bár elég nagy hülyeség. (Ezt az ajánlatot mutatták be anno úgy a sajtóban, a nyugaton és közel-keleten egyaránt, hogy Gázából lenne az új Szingapúr!) Csakhogy nemcsak ez az izraeli ajánlat került terítékre: Haniyeh ugyanebben az interjúban elmeséli, hogy arab, azaz muzulmán országokból érkező befektetők is megjelentek, akik 15 milliárd dollárt akartak befeketedni az övezetbe – kikötők létesítése és különböző gazdasági projektekről lett volna szó… A Hamász ezeket az ajánlatokat egytől-egyig elutasította, ugyanis a gazdasági fejlődésért cserébe fel kell volna oszlatni a Hamász fegyveres alakulatait.

Innen tudjuk, hogy a Hamász nem működő államot akar, nem a palesztinoknak szeretne jólétet, hanem a permanens háborúban érdekelt. Nemcsak izraeli ajánlatokat, hanem a muzulmán országok befektetéseit is elutasította. Nyilván, akár muzulmán, akár izraeli legyen az a befektető, garanciákat kér, hogy a területen nem lesz háború, különben minek építene oda sok millió dollárért kikötőt – ezért kérték ezek a muzulmán befektetők is (tehát nemcsak Izrael), hogy a Hamász oszlassa fel katonai szárnyát. És Haniyeh, a felvételeken is jól látható módon, büszke arra, hogy ezeket az ajánlatokat visszautasította. (Gáza, azaz a gázai övezet jóval kisebb, mint Budapest, területén több mint kétmillió ember élt mielőtt a Hamász kirobbantotta volna a háborút – azt hiszem nem kell különösebben elmagyarázni, hogy 15 milliárd dollár ezen a területen, ennyi embernek igazán jelentős életszínvonal-emelést hozott volna. Volna…)

Hamad Al-Regeb, Hamász tisztviselő. 2023 áprilisában, alig fél évvel az október hetedikei szörnyű terrortámadás előtt egy gázai mecsetben az általa mocskos állatoknak minősített zsidók „megsemmisítéséért” és „bénulásáért” imádkozott:

„[Allah] mocskos, csúnya állatokká változtatta őket, mint a majmok és disznók az általuk okozott igazságtalanság és gonoszság miatt.”

Al-Regeb azért is imádkozott, hogy a „hitetleneket” „ateistákat” és „politeistákat” egyenként öljék meg hittársai.

Újratöltve: Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának vezetője 2017-től egészen 2024 júliusáig, amikor Izrael likvidálta. Ismét felhívom a kedves olvasó figyelmét ara, hogy személyében nem egy akármilyen terrorista, hanem a Hamász, mint politikai szervezet első emberét hallhatjuk, olvashatjuk. Íme, miként gondolkozott az ártatlan gázai áldozatokról.

„Az asszonyok, gyerekek és öregek vére (…) mi vagyunk azok, akiknek szüksége van erre a vérre, mert ez felébreszti bennünk a forradalmi szellemet”

Hát, nem mintha eddig annyira híján lettek volna a tényleg ártatlan civilek meggyilkolásában megmutatkozó „forradalmi szellemnek”, de a Hamász legfontosabb politikusának szájából hallani ezeket több mint nyilvánvaló és közvetlen bizonyíték arra, hogy a Hamász (ahogy általában a terrorszervezetek szokták) nem törődnek az életekkel, amíg nem a sajátjuk kerül veszélybe. Haniyeh azóta már megkapta a 72 szüzét, köszönhetően az IDF-nek.

Végezetül térjünk vissza a Hamász alkotmányához:

„A palesztin kérdésre nincs semmiféle megoldás csak a dzsihád!”

Kell még valamit mondanom, Ildikó?

Örsh

(Nethuszár)