Büntetlenség: Iohannis nyugodtan hazudhat és sértegetheti a magyarokat

Eltörölte a román legfelsőbb bíróság azt a bírságot, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) rótt ki két éve Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt – jelentették pénteken román hírforrások a legfőbb bírói testület előző napi döntését ismertetve.

Tavaly januárban a bukaresti ítélőtábla még megalapozottnak találta a CNCD által kiszabott bírságot, és elutasította Iohannis folyamodványát. A legfelsőbb bíróság csütörtökön hozott jogerős végzésében helyt adott az államfő fellebbezésének, megsemmisítette a CNCD kihágási határozatát, és eltörölte a kiszabott bírságot.

A CNCD szerint Klaus Iohannis megsértette magyar polgártársai emberi méltóságát, amikor 2020-ban magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit.

Iohannis azt követően intézett támadást a szociáldemokraták ellen, hogy a kétkamarás parlament alsóháza nem tűzte napirendre a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, így a két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt által benyújtott kezdeményezés a képviselőház által „hallgatólagosan elfogadott indítványként” került át a végső döntés meghozatalában illetékes szenátusba. A „mulasztásnak” csak szimbolikus jelentősége volt, a szenátusban ugyanis kötelező volt szavazni a székelyföldi autonómiastatútum tervezetéről, amelyet a román pártok egyöntetűen elutasítottak.

A képviselőházi hallgatólagos elfogadást követően Klaus Iohannis 2020. április 29-én mégis magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” (a PSD elnöke) köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta meg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, akkor még ellenzékben politizáló PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

Klaus Iohannis felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményét

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később – a PSD-t még ideiglenes megbízatással vezető – Marcel Ciolacu házelnök is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

Azt, hogy az államfőnek a magyarokkal szembeni előítéletekre rájátszó, Erdély elvesztésével riogató kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban szavazta meg a CNCD, az emiatt kiszabott 5000 lejes (415 ezer forint) bírságot pedig 5:1 arányban fogadta el a tanács. Iohannis politikai döntésnek minősítette a CNCD őt elmarasztaló határozatát és közigazgatási bírósághoz fordult a döntés megsemmisítését kérve. A legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének indoklását később teszik közzé.

KONTEXTUS: Bár Iohannisnak nem kell a szomszédba mennie némi magyarellenességért, azért az említett lyónapotkívánok eset első számú célpontjai nem is annyira mi, magyarok voltunk, hanem az akkoriban ősellenségnek kikiáltott PSD. Az a PSD, amelyik nem zuhant össze a közvélemény-kutatásokban, így erősen veszélyeztette a Iohannis szívének oly’ kedves PNL-kormányzás lehetőségeit.

A sors fölöttébb nagy iróniája, hogy a PSD-t folyamatosan „toxikus pártnak” nevező Klaus Iohannis lett az építőmestere annak a koalíciónak, amely ma vezeti Romániát – azaz a toxikus PSD, élén Marcel Ciolacuval, aki ugye eladja Erdélyt a magyaroknak. Akkor most Iohannis Orbán Viktor embere?

Túl az irónián, tegyük hozzá, hogy az államfő habozás nélkül hatályon kívül helyzete az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító európai egyezményt a kovidjárvány elején, hogy sok egyéb alkotmányjogilag is fölöttébb aggályos lépéséről most ne is beszéljünk – van belőle nem is kevés. A helyzet nem is csak az, hogy sértő, jogilag is büntetendő kijelentést tett Iohannis, hanem az, hogy konkrétan hazudott: államfőként arról beszélni, hogy egy parlamenti párt elnöke összejátszik egy szomszédos ország miniszterelnökével azért, hogy az ország területét megcsonkítsa nagyon komoly kijelentésnek számít.

Ez még komoly és stabil demokráciákkal bíró államokban is kemény kijelentés, hát még Romániában, ahol az Erdély elvesztése miatti összenemzeti paranoia amolyan népbetegségnek számít. Nagyon komoly bizonyítékok nélkül nem illik, mi több, nem is szabad egy államfőnek kiállnia a nyilvánosság elé, Iohannis viszont megtette. Megtette, és a jelek szerint semmiféle büntetést nem kap ezért, azon kívül, hogy elveszíti a magyarok szavazatait, de ez különösebben nem érdekli a második mandátumát töltő elnököt, ugyanis nem indulhat ismét a Cotroceni-palota vezetésért. Sok van még addig, amíg Románia jogállam lesz, és Iohannis nem mérföld-, hanem botlókő ezen az úton.

(Nethuszár)