Eljött Iohannis elengedésének ideje! Mit lép a politikai osztály?

Túlzás nélkül állíthatjuk, egy ország teszi fel a címben szereplő kérdést, egy ország reménykedik abban, hogy Románia legcsemerebb elnökében még maradt annyi tartás, hogy némiképp felemelt fejjel távozzon. Holnap viszont február negyedike, ez pedig mindennek fordulópontja lehet…

Ha magát az államfőt hallgatjuk, akkor reményeinket akár szögre is akaszthatnánk. Brüsszelben – hol máshol, ugye? – ez a demokráciavédelemért agyonkitüntetett Wernerünk azt találta mondani, hogy lemondatására irányuló kezdeményezések populista kampánycselekmények. Itt vélhetően a Georgescu pártjaként ismert, POT néven futó alakulatra célzott, ők ugyanis több mint 160 képviselő aláírását gyűjtötték össze e nemes cél támogatásáért, hogy aztán a házbizottság elutasítsa kérelmüket, azt napirendre se vegyék.

Érthető.

Amennyiben a parlamentnek szavaznia kell Iohannis felfüggesztési procedurájáról, akkor félő, hogy alig maradna olyan honatya, aki támogatná a szebeni szászt, gyakorlatilag egy történelmi bukta esélye körvonalazódik, és tényleg nem értem, hogy a kormánypártoknak miért fáj a feje emiatt, de ez legyen az én bajom.

Iohannis újabb arrogáns, román szavazókat vérig sértő nyilatkozata tényleg emlékezetet némiképp Ceaușescura, ahogy azt Lasconi asszony is megjegyezte, számomra a diktátor utolsó napjai derengenek fel, azokból is az elhíresült „áló, áló” kép. Miközben az ország lángokban állt, emberek haltak meg Ceaușescu menesztését követelve, a főhős semmit sem vett át az utcai valóságból és őt támogató tömegtüntetést hívott össze Bukarestbe, amit aztán megzavartak – riadt tekintete, ahogy nem érti, mi történik körülötte, hiszen évtizedeken át az ő nevétől zengtek a Kárpátok, sameszai minden egyes havi jelentésben megerősítették, hogy ő a nép legimádottabb fia, abban a pillanatban szembesült a kegyetlen valósággal – neki itten fejét követeli a nép, s bizony joggal.

Wernerünk mintha most indulna fel arra az elhíresült erkélyre: mág abban a hitben él, hogy ő az antikommunista hős, a PSD elleni harc bajnoka, a fekete öves pestisező, a demokraták védelmezője – hisz ezért még kitüntetéseket is kapott attól az agyhalott nyugati krémtől, aki fél évszázaddal korábban arra vette rá a Nyugat leghíresebb egyetemeit, hogy doktori címet adományozzanak Elena Ceaușescunak, a négy osztályt végzett Kondukátor-feleségnek.

És eljött február negyedike!

Ám úgy néz ki, hamarosan eljöhet az ébredés ideje, személye ugyanis már mindenkinek kellemetlen. A tavaly év végi választások utáni bonyolult helyzetben neki kellett elnöknek maradnia, ez biztosítja a kontinuitást, ami a politikai osztályunknak mindennél fontosabb. Csakhogy azóta megalakult az új parlament, megalakult az új kormány, a Szenátusnak van elnöke, aki átveheti a helyét. Politikaii-technikai értelemben volt még egy indok, amiért nem lehetett őt meneszteni – amennyiben ez megtörtént volna, akkor három hónapon beül kell kiírni az új elnökválasztásokat, ekkor pedig esik a májusi időpont. A politikai pártoknak és államfő-jelöltjeinek fontos a májusi időpont, mert eddigre a lakosság már letudja a téli számlákat, a részvétel is magasabb lehet, szóval sok előnye van, hátránya meg semmi. Holnap azonban február negyedike. A holnapi nap után sem politikai, sem gazdasági, sem technikai indok nem szól amellett, hogy Iohannis a hivatalában maradjon. És, amikor a román politikai osztály számára egy amúgy is kellemetlen valaki már feleslegessé is válik, akkor…

Nem tudom ki és hogy van vele, de én tennék egy nagyobb összeget arra, hogy Iohannis nem az elnöki hivatalban éri meg a választásokat…

-örsh-

(Nethuszár)