Gondolatok a kovidiotizmusról: egy olyan hülyeség, amihez senkinek sincs joga!

A covid19 világjárvánnyal egyidőben megszületett egy másik vírus is, egy veszélyes elmevírus, amit nagyon hamar kovidiotizmusnak neveztek el. Az elmevírusok a mémek egy speciális kategóriája, igen kártékonyak tudnak lenni, mert alapvetően befolyásolják az egyének viselkedését.

A kovidiotizmus, mint elmevírus, táptalaja alapvető pszichológiai összefüggésekből áll össze és alapvető pszichológiai igényeket elégít ki.

A konteók „táptalaja”:

1. Tudományos alapképzés hiánya. Gondoljon mindenki a gimnáziumi éveire (már akinek van olyan), mennyire általános volt a természettudományok utálata. Senki sem szerette a biológiát, kémiát, fizikát, matematikát. Azt a diákot is utálta a többség, aki szerette és tanulta ezeket a tudományokat. Manapság a népesség nagy hányada tudományos félanalfabéta. Vagy teljesen analfabéta, a szó szoros értelmében. Másrészt, bizonyos felmérések szerint a lakosság 30-60 százaléka funkcionális analfabéta: olvasni ugyan tud, de nem érti, amit elolvasott. Így jutottunk oda, hogy a legtöbben alig bukdácsoltak biológiából és fizikából, most meg osztják az észt 5G-ről, vírusról, oltásokról.
2. A hatóságokba vetett bizalom alapvető hiánya. A világ legtöbb országában a lakosság egyáltalán nem bízik a kormányban, a politikumban és a helyi hatóságokban. Kelet-Európában általában, nálunk meg főképpen, ennek a bizalmatlanságnak a hátterében száz éves társadalmi tapasztalat áll. Nálunk immár száz éve azt tapasztalja a közember, hogy az állam meglopja, becsapja, eltiporja, kiszipolyozza, ellehetetleníti, megalázza. Nálunk az „állam” az elnyomás szinonimája. Ugyanakkor mindenhol a világon, az állam jelentős attribúciókat delegál az orvosok kezébe: orvosszakértői kompetenciák, halálesetek és születések konstatálása, járványtani felhatalmazások, munkaügyi és szociális szakértői tevékenységek, stb. Ennek következtében az orvosok a nép szemében a hatóságokhoz tartoznak.
3. Nehéz társadalmi körülmények között, az egyének nagy hányada alapvető bizonytalanságban nő fel, ennek egyik következménye a nagy számú énbizonytalan felnőtt. A magabiztosság jelentős hiánya rengeteg pszichológiai kompenzáló mechanizmust hív életre. A magabiztosságot nélkülöző ember gyanakvó természetű, szorong, könnyen megijed, állandóan kell bizonyítson önmagának, ezért hencegő, hangoskodó, agresszív természetű, aki mindenféle hierarchiát megkérdőjelez és meg is támad. Ezek a lelki mechanizmusok teljes mértékben tudattalanok, az egyénnek a leghalványabb sejtelme sincs róluk.
4. A paranoid alkatú embereknél a nagyfokú tudatlanság és a társadalmi szintű bizalmatlanság talaján gyorsan kialakulnak mindenféle összeesküvés elméletek, melyeket lelki alkatuknál fogva rögtön preferálni és adoptálni fognak. Ugyanakkor a konteókat sokkal könnyebb elsajátítani, mint megérteni a tudományos összefüggéseket.
5. Az utolsó nagy járvány immár száz éve tombolt, a kollektív emlékezetből már rég kiveszett, ezért nincsen semmilyen íratlan szabály, és semmilyen társadalmi viselkedési séma, ami segítené az embereket.
6. A fent elmondottakhoz társul egy pszichológiai jelenség, a Dunning-Kruger-hatás, mely szerint minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. Így lettünk húszmillió futballszakértőből és politológusból, húszmillió vírusszakértő és járványtanász országává.

A konteók által kielégített lelki igények:

1. A járvány, mint nagyon hosszan tartó természeti csapás, teljesen kiszámíthatatlan, kaotikus eseménysorozat, amit egy énbizonytalan, tudattalanul szorongó ember semmilyen módon nem tud kezelni. Egyetlen megoldás marad számára: a tagadás. A tagadás egyben jelentős rést teremt az elmefolyamatok sorrendjében és logikájában, amit azonnal ki kell tölteni. A rések kitöltésére képzelt eseményeket, vagy folyamatokat használnak. (Ezt a pszichológiában konfabulációnak nevezik.) Kapóra jönnek mások által előre „legyártott” konteók, amelyek rögtön megtapadnak az elmében, mint elmevírusok, akár a valódi vírusok.
2. A konteó terjesztői és hívei különlegesnek érzik magukat a konteójuk által, mert íme, képesek voltak átlátni a gonoszok fondorlatos tervein. Úgy érzik, egy kiválasztott kisebbség részei, akik az igazság egyetlen birtokosai. Ilyen logika mentén szeretnek lázadóként tetszelegni: ők azok, akik a „világuralom”, „orvosi diktatúra”, „új világrend”, meg egyéb okkult és obskúrus hatalom ellen fellépnek, szemben a bégető és bólogató, ostoba „tömeggel” ellentétben. Sőt, még a „birkák” jogaiért is harcolnak.
3. Amint a fentebbi logikából kiderül, a konteósok nem logikai, racionális meggondolásokból követik meggyőződésüket, hanem irracionális okokból, ezért úgy is nevezik őket: összeesküvés-hívők. Álláspontjuk egyfajta hittétel, szilárdan hisznek igazukban és mindig fordított logikát követnek: ha ellentmondó megfigyelésekbe vagy állításokba ütköznek, nem az alaptételt kérdőjelezik meg, hanem a megfigyelés, vagy a tények helyességét. Fentebbi okok miatt logikai úton nem befolyásolhatók, nem meggyőzhetők. (A hétköznapokban is egyértelmű a hozzáállásuk: nem azt kérdezik, mit gondolsz a járványról, hanem azt, mit hiszel róla?)
4. Az énbizonytalan ember képtelen felelősséget vállalni, azt mindig valaki másra hárítja. Egy nagy horderejű veszélyes járvány esetén a társadalom mindenkitől maximálisan felelős viselkedést vár el, ha nem kapja meg, büntetéshez folyamodik. (A középkorban a járványügyi intézkedéseket megszegőket azonnal felakasztották.) A konteó a felelősség hárításának remek módszere: megvan a felelős, megvan a bűnös. A konteó egyben megoldást is kínál: le kell leplezni az „igazi” felelősöket és fel kell számolni a „tevékenységüket”.
5. A konteósok mindig térítő módon lépnek fel, mint minden vakhitű ember. Tudattalan igényük, hogy minél több embert meggyőzzenek hitükről, mert ezáltal azt érzik, igenis igazuk van. Tulajdonképpen elméjük mélyén érzik, hogy gond van a logikájukkal, ezért ezt úgy kompenzálják, hogy nagyon zajosan „hirdetik” az álláspontjukat. Innen származik hangoskodásuk és agresszivitásuk.
6. A legsúlyosabb helyzet akkor adódik a konteósok számára, ha közvetlen közelükben csap le a betegség és családtagjukat vagy barátaikat érinti súlyosan a járvány. Ilyenkor nagyon súlyos belső konfliktust élnek át, aminek legtöbbször az agresszív fellépés lesz az eredménye. Sarokba szorítva érzik magukat, ezért támadással próbálnak kitörni onnan. Támadják az orvosokat, a kormányt, a helyi hatóságokat, embertársaikat.

• A konteógyárosok. Külön figyelmet igényelnek az összeesküvés elméletek kiagyalói, és fő terjesztői. Rájuk már nem mind érvényesek a fenti összefüggések, mert általában jól képzett szakemberek – orvosok, írók, természetgyógyászok, dietetikusok, gyógyszerészek, sőt még tudósok is lehetnek. Mindegyikük egy-egy speciális eset, megértésük néha elég nehéz. Általában jó jövedelmet hoz a szélhámosságuk, de emellett egyéb indítékaik is vannak – lázadás a fennálló medikális hierarchia ellen, csalódás a szakmában, elszenvedett szakmai kudarcok, bosszú stb. Mindemelett rájuk is érvényes a paranoid alkat. A szakemberek esetén fennáll egy érdekes összefüggés is: nem minden jól képzett szakember eléggé bölcs is egyben, ugyanúgy, ahogy képzetlen emberek is lehetnek eléggé bölcsek, hogy átlássák a helyzetet.
• A konteógyárosok esetén föntebbi okok miatt muszáj név szerint említeni őket, itt most csak azokat említem, akik kultúrkörünkben elhíresültek. David Icke, a konteópápa: a világ egyik legnagyobb konteógyárosa, nagyon abilisan képes bármiből összeesküvéselméletet gyártani, rengeteg könyvet ír, ami jól hoz a konyhára neki. „DR” Rashid Buttar – az orvos, aki nem is orvos, paranoiás támadója az USA vezető tudósainak. Judy Mikovits – bukott kutató, oltásellenes, bosszúból támadja általában a kutatókat. Dr. Heiko Schöning – német orvos, aki egész társaságot alapított, aminek semmi más célja nincs, minta járvány és a vírus tagadása. Dr. Lenkei Gábor, a vitamin guru – óriási üzletet csinált a megadózisú vitaminjaival, ajánlásainak és kezeléseinek semmilyen tudományos alapja nincsen. Dr. Tamási József, természetgyógyász – a legtöbb általa alkalmazott gyógymódnak nincsen tudományos alapja, néhányukat pedig tudományos módszerekkel sikerült megcáfolni, mint hatástalan módszereket (pl. homeopátia). Dr. Gődény György, gyógyszerész, youtuber, influenszer, táplálék-kiegészítőket forgalmazó cége van – a Magyar Gyógyszerészeti Kamara és a Magyar Orvosi Kamara többször eljárást indított ellene a tudománytalan kijelentései miatt. Dr Pócs Alfréd, ortopéd sebész – nemrég robbant be az anyaországi médiába, parádés belépőjét egy általa szervezett egri 5G-ellenes tüntetés fémjelzi (azt hiszem, róla ennyi elég is).
• Az álhírek gyártói azért igényelnek nagy odafigyelést és folyamatos cáfolást, mert igazi szuperterjesztők, legtöbb esetben nagyon szuggesztív emberek, szakmai címeik és fokozataik vannak, ezért könnyen félrevezetnek és meggyőznek, amúgy normális embereket.
• A kovidiotizmus azért veszélyes konteó – szemben például a holdraszállás konteóval, vagy a lapos föld hívőkkel, mert jelentősen zavarja a járvány megfékezését, külön feszültséget, bizonytalanságot és szorongást generál a lakosság körében. Míg utóbbi kettő simán csak nevetség tárgyává teszi híveit, addig a kovidiotizmus emberéleteket követel. A konteók ellen általában is érdemes küzdeni, mert súlyosan aláássák a tudományba vetett bizalmat, megrendítik a szakemberekbe vetett bizalmat, a kovidiotizmus pedig speciálisan az orvoslásba, orvostudományba és az orvosokba helyezett társadalmi bizalmat teszi tönkre. Ez egy olyan fajta hülyeség, amelyikhez egyszerűen senkinek sincs joga.

Munzlinger Attila
A szerző Gyergyószárhegyen él, családorvos, asztrofotós – honlapja ITT található

(Nethuszár)

Nethuszár