Győzelem, vagy valami más? Elmarad a Drábik-szeánsz Kolozsváron

„Orwellia és a magyarság” elnevezésű, nem túl fantáziadús címmel hirdették meg korábban azt a Drábik János konteócézár által tartott előadásnak nevezett szellemi mélymérgezést, amelynek a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott volna otthont. Nos, az intézmény ma jelentette be, hogy az előadás elmarad, a jegyek visszaválthatóak. Győztünk? Majdnem, de sebaj, így is jó lesz…

A Kolozsvári Állami Magyar Színház saját Facebook-oldalán posztolta a hírt, miszerint az „Orwellia és a magyarság” – azért az esemény címadóját illene egy lapáttal háton masszírozni – című előadás elmarad. Ez azt jelenti, hogy Drábik János nem tudja majd Kolozsvár egyik legelőkelőbb színpadán előadni teóriáit, amelyek egyesek, köztük maga a színház igazgatója, az egyébként rendkívüli képességekkel megáldott Tompa Gábor szerint is a véleményszabadság kategóriájába sorolandó tételnek nevezett.

Drábik várható érkezése hatalmas vihart kavart: a Transtelex verte félre a harangokat, erre egy Facebook-posztban válaszolt Tompa Gábor, ami aztán csak olaj volt a tűzre, az erdélyi magyar média is rég nem látott lehetőséget ismert fel a botrányra csócsálásába, és mindenki megszólalt, aki megszólalhatott, így megy ez mifelénk.

Szóval, Drábik elmarad, a jegyeket vissza lehet váltani, és adódik a kérdés, amit egy kommentben olvastam:

„Győztünk?” – kérdezte az illető.

„Nem, sajnos nem!” – válaszolta valaki, aki szintén ellenezte az előadás megtartását.

Akkor most győztünk?

Fene sem tudja, lehet, hogy nem, de kérem szépen, történt valami olyasmi, ami talán gyakrabban is megtörténhetne: a kormánnyal szemben ellenzékinek nevezett, liberálisnak elkönyvelt Transtelex, valamint az ezzel épp ellentétes oldalon álló blogunk, a mi kicsi Nethuszárunk egyhangúan, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül lépett fel Drábik meghívása ellen. Olyan ez, mintha lenne valami erdélyi magyar minimum, hogy jó, jó, de azért ezt éppeg mégse, na – jó rég volt már ilyenünk, és lehetne gyakrabban is.

Drábikról most külön szót nem ejtek, megírtam akkor, hogy miért NE, megírtam, hogy Drábiknak miért nincs véleménye, hanem teóriái vannak, és nem biztos, hogy ez az, aminek a véleményszabadság fogalmába feltétlenül bele kell férnie – főleg, ha nem is vélemény, ugye.

https://nethuszar.ro/riposzt/az-erdmagyar-ertelmiseg-melypontja-es-a-helyzet-sulyossaga/

Az esetből azonban, mondom megint, leszűrhetnénk, -NÉNK, feltételes mód, sajnos kevés feltétellel, hogy akár ki is alakulhatna egy erdmagyar közmegegyezés arról, hogy van az a szellemi nívó, vagyis pontosabban nívótlanság, amit egységesen elutasítunk. Ez nyilván – még! – nincs meg. De most egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez.

Szóval: nem győzelem.
De nagyon hasonlít rá!

(Nethuszár)