Kedves emigrálni vágyó ellenzéki szavazó!

Bár már napok óta lejártak a magyarországi parlamenti választások, az ellenzéki szavazók rosszkedve nem csitul, egyre másra jönnek velem szembe azok a posztok, hírek, amelyek szerint többen az emigrációt fontolgatják. Őhozzájuk szólnék most…

Bár ez az emigrálási szándék minden választás után felüti a fejét, nyerjen bárki is, idén mintha kicsit nagyobb hullámokat vert volna, még az általam amúgy igenis tisztelt Gulyás Marci is kénytelen volt szentelni pár percet egy gyorsvideóban, hogy megnyugtassa nézőit: folytatják, a Partizán nem áll le, nem szűnik meg. Az eset jól jelzi, hogy a nyilvános térben tapasztalható „akkor most emigrálok” életérzés kicsapódásán túl a suttogó propaganda is erősen teret nyerhet a magyarországi tesóink körében.

Kedves ellenzéki szavazó!
Kedves barátom, cimborám, polgártársam!

Én fideszes vagyok, lennék, immár 1998 óta, ami jó rég volt, így aztán két elbukott választást is túléltem, és hasonlóan mélyen elkeseredett voltam, mint Te most. Igen, amikor 2002-ben visszajöttek a komcsik, akkor a mi köreinkben is volt egy elkeseredés, és sokan mondták, hogy akkor ők inkább emigrálnak. A 2006-os vereséget követően, na meg ami azután jött, az pedig végképp elkeserített minket, akkor sem voltunk túl boldogok, és akkor is sokan emigrálni akartak, akadt nem egy, aki meg is tette. Mindezt csak azért írom le, hogy tudd: nemcsak értem, hanem megértem csalódottságodat.

Értem én, hogy nem értünk egyet, értem, hogy homlokegyenest másképp értelmezünk dolgokat a világból, de attól még nem kéne egymás torkát rozsdás késsel átvágjuk. Ahogy azt az általad nem megszavazott miniszterelnök mondta, a „békés egyet nem értés kultúrája” – ez hiányzik nekünk ebből a társadalomból, és ha elmégy, akkor ezt sokkal nehezebb lesz megteremteni, pedig előttünk már jártak százak és ezrek, akiknek beletörött a bicskája ebbe a nemes tervbe.

Bár sok mindenben nem értünk egyet és valószínűleg nem is fogunk, azért akad pont fix ugyanannyi, talán lényeges kérdés is, amiben viszont egyetértünk, mert nem vagyunk mi olyan messze egymástól, amint az hinni szeretnénk, pontosabban: amint azt sokan szeretnénk velünk elhitetni.

Kedves ellenzéki szavazó! Én nem szeretném, hogy emigrálj! Erdélyi vagyok, pontosan tudom milyen az, amikor tömegével hagyják el az emberek a szülőföldjüket. Rövid, de velős életem során nagyjából háromszor cserélődött le komplett a teljes baráti társaságom és vagy kétszer megfeleződött, mert elmentek, kikötöztek, ritkán járnak haza, a közösségi médián keresztüli kapcsolattartás pedig nem ugyanaz, nem jött be, el is halt.

Ők nagyon hiányoznak nekem!
Ha te is elmégy, akkor te is hiányozni fogsz nekem!
Így, ismeretlenül is…

Gondoltam jó, ha tudsz róla…

Tisztelettel:
Ghonzó

(Nethuszár)