Rohamosan emelkedik a szavazási hajlandóság a románok körében

Mintegy 19 százalékponttal nőtt a júniusi európai parlamenti (EP-) választásokon való szavazási hajlandóság a romániaiak körében 2019-hez képest, elérve a 74 százalékot; uniós viszonylatban a Csehországban jegyzett után ez a második legnagyobb arányú növekedés – derül ki az Európai Parlament szerdán közzétett eurobarométer felméréséből.

E szerint ha a jövő héten tartanák a választásokat, a romániaiak 74 százaléka valószínűleg elmenne szavazni (az uniós átlag 71 százalék). Hat százalék valószínűleg távol maradna az urnáktól (az uniós átlag 14 százalék); utóbbiak aránya 14 százalékponttal csökkent a 2019-es EP-választások előtti eurobarométer felmérésben szereplő adatokhoz képest. Az EU-ban átlagban 10 százalékponttal nőtt a választási hajlandóság 2019-hez mérten.

A romániai lakosság 46 százalékában továbbra is kedvező kép él az Európai Parlamentről. Ez megegyezik a tavaly ősszel végzett hasonló felmérés adataival, az EP-ről negatívan vélekedők aránya azonban 7 százalékponttal 19 százalékra nőtt. EU-szinten 41, illetve 18 százalék ez az arány.

A romániai lakosság 53 százaléka azt szeretné, hogy az Európai Parlament kapjon fontosabb szerepet a jövőben (az EU-s átlag 56 százalék), míg 37 százalék szerint az intézménynek kevésbé fontos szerepet kellene játszania (az EU-s átlag 28 százalék).

A romániaiak 20 százaléka van tisztában az európai parlamenti választások pontos dátumával (szemben a 14 százalékos EU-s átlaggal), 12 százalék pedig csak a hónapot és az évet ismeri (az EU-s átlag 15 százalék). Azoknak az aránya, akik csak az évet tudják, Romániában 48, az EU-ban 38 százalék.

A megkérdezett romániaiak 54 százaléka fontosnak tartja, hogy szavazzon az EP-választáson (az EU-ban 53 százalék ez az arány), 40 százalék számára ez közepesen fontos (az EU-s átlag 36 százalék), 5 százalék számára kevésbé fontos (az EU-s átlag 10 százalék).

Arra a kérdésre, hogy az EP-választási kampányban mely témákkal kellene kiemelten foglalkozni, a romániaiak 42 százaléka a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését, 37 százalék a közegészségügyet, 33 százalék a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet jelölte meg. Európai szinten ugyanezek a témák szerepelnek az első három helyen, csak fordított sorrendben.

Arra a kérdésre, hogy elsősorban mely értékeket kellene megvédenie az Európai Parlamentnek az elkövetkező öt évben, a romániaiak közül a legtöbben a demokráciát (39 százalék), a nemzeti identitás, kultúra és hagyományok tiszteletben tartását (26 százalék), illetve az EU tagállamai és régiói közötti szolidaritást (24 százalék) jelölték meg. A romániaiak 68 százaléka úgy véli, hogy az EP-választásokon való részvétel még fontosabb az aktuális európai helyzetben. Az EU-s átlag 81 százalék.

A megkérdezett romániaiak 58 százaléka azt állította, hogy mindig elmegy szavazni (függetlenül attól, hogy helyhatósági, parlamenti vagy európai választásról van szó), 32 százalék gyakran, 5 százalék állítása szerint soha nem szavaz. Előbbi két arány megegyezik az uniós átlaggal, a soha nem szavazóké elmarad az európai 9 százaléktól.

Amikor arról kérdezték őket, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult az életszínvonaluk, a romániai megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy csökkent (az EU-s átlag 45 százalék), 46 százalék szerint nem változott (az EU-s átlag 49 százalék), míg 7 százalék azt mondta, hogy nőtt (az EU-s átlag 6 százalék). Ugyanakkor a románok 51 százalékának időnként gondot okoz a számlák kifizetése (az EU-s átlag 29 százalék), 8 százaléknak gyakran jelent ez problémát (az EU-s átlag 7 százalék).

A romániai lakosság 45 százaléka szerint a helyes irányba haladnak a dolgok az EU-ban (az uniós átlag 32 százalék), míg 41 százalék úgy gondolja, hogy rossz irányba tart az EU (az uniós átlag 49 százalék).

A románok többsége (59 százalék) teljesen elégedetlen a demokrácia működésével az országban (az EU-s átlag 42 százalék), 39 százalék pedig teljességgel elégedett ezzel (az EU-s átlag 56 százalék). Az európai demokrácia működésével a románok 50 százaléka teljesen elégedett (6 százalékponttal kevesebben, mint 2023 őszén) és 45 százalék teljesen elégedetlen (7 százalékpontos növekedés). Az EU-ban 52, illetve 42 százalék ez az arány.

Az ország EU-tagságát a megkérdezettek 45 százaléka tartja jó dolognak és 20 százalék véli rossznak, szemben a 60, illetve 12 százalékos uniós átlaggal. A romániaiak 65 százaléka szerint az országnak az előnyére vált az EU-tagság, 30 százalék nem ért egyet ezzel. Az uniós átlag 71, illetve 23 százalék.

A közvélemény-kutatás február 7. és március 7. között készült, a 27 uniós tagállam több mint 26 ezer, 15 éven felüli polgárának megkérdezésével. Közülük 1046-an romániaiak.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)