Szele Tamás: Houthik Kupjanszkban

A Moscow Times részletes tudósításban mutatja be a jemeni hútik Oroszországba való megérkezését, a háborúban való részvételüket.

Úgy látszik, az Oroszországi Föderáció egyre inkább hajlamos feléleszteni a valamikori Szovjetunió internacionalista hagyományait. A Donbásszban már körülbelül tizenkétezer fős észak-koreai kontingens vár a bevetésre, pontos adataink vannak afrikaiakról, hindukról, nepáliakról, akik mind Oroszország-anyácskáért harcolnak, most pedig megérkeztek a Moscow Times tudósítása szerint a houthik is.

De hát azokra nem Jemenben van szükség, hogy zavarják a hajózási útvonalakat? – kérdezné egy naiv lélek. Dehogynem, viszont nem mindegyikre. A létszám fölöttieket nyugodtan el lehet küldeni Ukrajnába, ágyútölteléknek. El is küldik, elég ehhez csalinak némi pénzt ígérni nekik. Amit természetesen sosem kapnak meg: örülhetnek, ha túlélik a csatákat.

Mindenesetre tudjuk, hopgy Oroszország egy, a lázadó houthi csoporttal kapcsolatban álló cégen keresztül több száz jemeni katonát csábított az Ukrajna elleni háborúba – értesült a Financial Times (FT). Az arab köztársaságból származó „újoncok” a kiadványnak elmondták, hogy jól fizető állásokat és orosz állampolgárságot ígértek nekik, de az országba érkezésük után erőszakkal besorozták őket a hadseregbe és a frontvonalba kerültek.

A jemeni katonák által aláírt szerződésekben az Al Jabri General Trading & Investment Co SPC nevű cég szerepel, amelyet Abdulwali Abdo Hassan al-Jabri, a houthi mozgalom egyik prominens politikusa alapított. A bejegyzési dokumentumokban ugyanakkor utazásszervezőként, valamint orvosi felszerelések és gyógyszerek kiskereskedelmi beszállítójaként szerepel.

A toborzás nyáron kezdődött: az FT birtokába jutott egyik szerződés július 3-án kelt. A Nabil álnéven tevékenykedő toborzó azt mondta, hogy vele együtt mintegy 200 jemenit soroztak be az orosz hadseregbe, akik szeptemberben érkeztek Moszkvába. Megállapította, hogy rászedték őket, hogy eljöjjenek és aláírják a szerződéseket, amelyeket nem tudtak elolvasni. Különösen a „biztonsági” és a „mérnöki” területen végzett jövedelmező munkák ígéretével csábították el. Ehelyett Nabil és négy honfitársa az ukrajnai fronton végezte. Napokig tűz alatt ásták a lövészárkokat, meleg ruha, megfelelő élelem és pihenés nélkül, ami után egyikük öngyilkosságot kísérelt meg, és kórházban kötött ki. Nabil maga is megsebesült, és szintén kórházi kezelésre szorult.

Egy másik jemeni, Abdullah azt mondta, hogy 10 000 dolláros bónuszt és havi 2000 dollárt, valamint orosz állampolgárságot ígértek neki a dróngyártásban végzett munkáért. Szeptember 18-án Moszkvába érkezve azonban a csoportját erőszakkal elvitték a repülőtérről egy bizonyos létesítménybe, ahol arra kényszerítették őket, hogy írjanak alá egy orosz nyelvű szerződést a védelmi minisztériummal. Először megtagadták, de egy arabul beszélő férfi pisztollyal lövöldözni kezdett a levegőbe. „Aláírtam, mert féltem” – mondta Abdullah.

A jemeni katonákat ezután egy Rosztov-na-Donu melletti katonai bázisra küldték, majd rövid kiképzés után a frontra szállították őket. Abdullah szerint csoportjából sokan meghaltak Ukrajnában. Panaszkodott, hogy „csaló emberkereskedők” vitték őket a háborúba, és minden, amit ígértek nekik, „hazugság volt”.

Abdullah egyike volt annak a 11 jemeni állampolgárnak, akiknek a hónap elején engedélyezték, hogy Ománon keresztül elhagyják Oroszországot és hazatérjenek, nagyrészt a jemeni migránsok nemzetközi szövetségének köszönhetően, amely a köztársaság kormányának közbenjárását követelte.

A toborzó cég tulajdonosa, al-Dzsabri prominens politikus és tagja a jemeni parlamentnek, amely 2015-ben a polgárháború következtében feloszlott. Tábornagyi rangot visel. Al-Dzsabri egyike volt annak a 174 houthi vezetőnek, akiket egy katonai bíróság távollétében halálra ítélt.

A jemeni lázadók idén legalább két hivatalos küldöttséget küldtek Moszkvába, hogy találkozzanak a Kreml magas rangú tisztviselőivel, köztük Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettessel és az orosz elnök közel-keleti különmegbízottjával.

Farea al-Muslimi, a Chatham House Öböl-államokkal foglalkozó szakértője szerint ezek közül a zsoldosok közül kevesen rendelkeznek katonai kiképzéssel, Oroszországnak azonban katonákra van szüksége, hogy elkerülje a mozgósítás kihirdetését, ezért a houthikhoz fordul segítségért. „Jemenben elég könnyű toborozni. Nagyon szegény ország” – jegyezte meg. Oroszország hasonló módon csábított embereket Nepálból, Indiából és Srí Lankáról is az ukrán frontra.

Amerikai diplomaták az FT-nek azt mondták, hogy a Kreml és a houthik közötti összejátszás, amely az ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen volt, azt mutatja, hogy Oroszország hajlandó olyan messzire elmenni, hogy a konfliktust más régiókra, köztük a Közel-Keletre is kiterjessze. Tim Lenderking, az Egyesült Államok jemeni különmegbízottja azt mondta, hogy látott jelentéseket az arab köztársaság lakosainak toborzásáról, és ez „határozottan aggodalomra ad okot”, de nem meglepő a Fehér Ház számára. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország aktív kapcsolatot tart fenn a houthikkal, és segítséget nyújt nekik – többek között geolokációs adatokat szolgáltat a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni rakétaindításokhoz, és fegyvereladásokról, köztük fejlett hajóelhárító rakétákról tárgyal velük.

Nem mondom, tarka egy orosz ármádia gyűlt össze Ukrajnában, annyi szent. Akármelyik török szultán megirigyelhetné. Harcban ugyan a becsapott, odacsábított arabok, hinduk, afrikaiak, nepáliak nem sokat érnek, de hát nem is harcolni küldik őket oda az oroszok.

Hanem elesni.

Önmaguk helyett. Ahogy a burjátokat, tuvaiakat, dagesztániakat is.

Egyszer majd nagyon ideges lesz ez a sok vágóhídra hajtott ember, és ne feledjük: van fegyverük. Úgy fel fognak lázadni, mint a huzat.

Én szóltam előre.

Szele Tamás

(Nethuszár)