Új lett törvény: oroszpárti vagy? Buktad az állampolgárságod!

Olyant lépett Lettország, ami talán követendő, mi több, követett példává válhat a Baltikumban, vagy később egész Európában: elvehetik a lett állampolgárságot azoktól, akik támogatják az orosz agressziót.

Április 21-én a lett parlament eléggé erős törvénymódosítást szavazott meg, ráadásul nem is akármilyen arányban: 62 támogató, 14 tartózkodó és egy ellenző szavazat mellett eldőlt, hogy az állampolgársági törvény megváltozik, és innen kezdve a lett állam visszavonhatja a lett állampolgárságot azoktól a személyektől, akik „jelentős anyagi, propaganda, technológiai vagy egyéb támogatást nyújtanak olyan személyeknek, államoknak vagy más szervezeteknek, amelyek békeellenes bűncselekményeket, népirtást vagy háborús bűncselekményeket követnek el, és ezekkel veszélyeztetik a demokráciák területi integritását, szuverenitását, függetlenségét vagy az alkotmányos rendet”.

Tegyük hozzá, hogy az új szabályozás csak a kettős állampolgárokra vonatkozik, lévén az elég nehéz lenne, ha valaki csak lett állampolgár, akkor onnan kezdve, hogy Moszkvát támogatja ne legyen semmilyen polgár sem, mondjuk ez sem lenne ördögtől való, ugyanis, ha valakinek annyira nem tetszik a lett álláspont a háború és Putyin elítéléséről, akkor az nyugodtan mehet Vlagyivosztokba, élni ott tovább boldogan.

A helyzetben azonban van egy kis görcs: ez az új szabály nagyon gyorsan végigsöpörhet a Baltikumon, ugyanis nem csak Lettországnak (akik erősen valószínű, hogy a saját orosz kisebbségüket célozták ezzel a törvénnyel), hanem Litvániának és Észtországnak is megvan a maga jelentős számú orosz kisebbsége, akik okoztak nekik némi fejfájást az utóbbi időben. A törvényi helyzet változó ezekben az államokban, Észtország például nem is ad állampolgárságot a területén élő ruszkiknak – ők ezt anno, a Szovjetunió összeomlása után egyszerűen oldották meg: aki 1940 előtt is észt állampolgár volt, az megkapta az új állam polgárságát, aki nem, az kimaradt – így aztán a Sztálin óta folyamatosan Észtországba telepített ruszkik kimaradtak az észt államból.

A lett parlament most elfogadott törvénymódosítása akár az európai állampolgársági politikákba is jelentős változást hozhat: az, tény, hogy eddig is minden állam igyekezett fellépni a háborús bűnösök elkövetői, a demokráciaellenes, életellenes erők ellen, azonban új lehetőségek is megnyílhatnak a jogi eszköztárban, ha az állampolgársági törvényt beemelik ebbe a küzdelembe.

Gondoljunk csak bele: az egyre erősebb iszlám fundamentalista terrorakciókkal szembesülő nyugati államok is megléphetik, sőt, szerintem lassan meg is lépik, hogy a terroristáktól elveszik az európai állampolgárságukat – ami után egyébként akár könnyen ki is tilthatóak az országból, mindehhez pedig már az sem kell, hogy ténylegesen elkövessenek valami bűncselekményt, elég csak azok támogatása. Elnézve a muzulmán közösségeket, ahol sokszor a saria bevezetéséért tüntetnek vagy épp az Iszlám Államot éltetik – nem egy esetben másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók, akik brit, holland, belga, francai stb. állampolgárok csatlakoznak ezekhez a terrorszervezetekhez – az állampolgársági törvény, mint terrorellenes harc eszköze nem is tűnik olyan rossz módszernek.

Persze ennek a késnek két éle van: akár vissza is élhetnek vele egyes kormányok, területükön élő kisebbségeket tudnak így lehetetlen helyzetbe hozni, elég csak saját magunkra gondolnunk: egy hasonló törvénytervezettel itt is elég nagy károkat lehetne okozni a magyar állampolgárságú erdélyieknek, bár egyelőre mindkét ország tagja az Európai Uniónak, így ez nem valószínű, hogy megtörténik.

Mindenesetre a lett állampolgársági törvény módosítsa által keltett hullámok még nem értek véget, gyanítom, hogy a háború utáni Európa újragondolásában ez a tétel majd előkerül.

Forrás: Delphi

(Nethuszár)