Két éves mélységben a brit gazdaság

Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak is jelentős szerepük volt.

Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben 48,2-re csökkent a szeptemberben mért 49,1-ről és az augusztusi 49,6-ról.

Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis a 48,2-es októberi kompozit adat a szeptemberi és az augusztusi mérőszámhoz hasonlóan a brit gazdaság lendületének lassulását mutatta. Az S&P Global a felméréshez fűzött helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban mért aktivitási index 2021 januárja óta a legalacsonyabb.

A brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma az októberi kompozit indexen belül 48,8-ra csökkent a szeptemberi 50,0-ről és az augusztusi 50,9-ről, vagyis már a brit szolgáltatási ágazat aktivitása is lanyhul. Tim Moore, az S&P Global gazdasági igazgatója az októberi teljes körű BMI-felmérés csütörtöki ismertetéséhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a szolgáltatási szektor üzleti vállalkozásai 21 hónapja nem jelentettek a mostanihoz hasonló ütemű aktivitási visszaesést az ágazatban.

Moore szerint az októberi felmérésbe bevont vállalatok közül sokan kiemelték, hogy a belpolitikai bizonytalanság és az előző kormány kudarcba fulladt „miniköltségvetése” után emelkedésnek indult hitelpiaci költségek erősítették a kockázatkerülési és a kivárási hajlamot a vállalati partnerek körében. Ehhez járult hozzá az is, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt visszaestek a nem alapvető fontosságú szolgáltatásokra fordított kiadások.

A politikai bizonytalanság Nagy-Britanniában szokatlan mértékére vall, hogy a brit kormány élén nem egészen két hónapon belül három miniszterelnök váltotta egymást. Boris Johnson szeptember elején távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki posztról, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán az alsóházi tory frakció lemondásra kényszerítette. Utódja, Liz Truss alig 45 napig vezette a Konzervatív Pártot és a kormányt, mivel az egykori pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által szeptember végén beterjesztett átfogó, ám a piaci szereplők által jórészt fedezetlennek ítélt adócsökkentési program súlyos piaci felfordulást okozott.

A font példátlan ütemű árfolyamgyengülése és a brit állampapírok hozamának meredek emelkedése soron kívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tett, és végül az adócsökkentési program legnagyobb részét vissza kellett vonni. Truss először menesztette Kwartenget, majd a múlt hónap végén maga is lemondott, miután a tory frakció ellene fordult. A Konzervatív Párt alsóházi frakciócsoportja a múlt héten Rishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a Konzervatív Párt vezetőjévé, így Sunak lett az új brit miniszterelnök.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)