Az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldova Köztársasággal

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról, valamint a Nyugat–Balkán és Törökország csatlakozási kilátásairól szóló jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia–Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét. Az EU–bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU–tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU–tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen – hangoztatta a német politikus.

Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Az uniós tagjelölti státusz megadásáról szóló döntés lendületet adott a reformok megvalósításához az Oroszország indította háború ellenére – emelte ki. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén.

A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket – tette hozzá.

Moldovával kapcsolatban az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát, jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák – tette hozzá.

Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására. Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat – tette hozzá. Elmondta, Bosznia–Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén.

Az uniós bizottság elnöke fontosnak nevezte az ország alkotmányos rendjének megőrzését, amellyel kapcsolatban azt mondta: a boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett „szeparatista és autoriter” intézkedések „nincsenek összhangban az uniós úttal”. Szavai szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését akkor javasolja Bosznia–Hercegovinával, ha az ország elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét.

Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül– és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra. Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24–én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29–én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.

Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta: sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik. Kiemelte: Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak. Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Várhelyi Olivér bővítésért– és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat–Balkánra vonatkozóan, amely 6 milliárd euró (mintegy 2400 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaz az EU–val való gazdasági konvergencia felgyorsítása érdekében.

A 2024–2027–es időszakra meghatározott növekedési terv célja, hogy a tagság előnyeit még a csatlakozás előtt elérhetővé tegye a régióban, fellendítse a gazdasági növekedést és felgyorsítsa a társadalmi és gazdasági felzárkóztatást. A kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor – tette hozzá.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)