Demográfiai megújulással kapcsolatos stratégiát fogadott el a horvát kormány

A horvát kormány csütörtökön elfogadta a „demográfiai megújulás” stratégiáját taglaló dokumentumot, amelyet 2033-ig kíván teljesíteni, és amely két fontos célt tűz ki: ösztönző épített környezetet a családok és a fiatalok számára, valamint a lakosság kiegyensúlyozott mobilitását. A megvalósítás valamivel több mint 9,6 milliárd euróba kerül.

Andrej Plenkovic kormányfő a horvát közszolgálati televízió beszámolója szerint a kabinet ülésén elmondta: a 2006-os Nemzeti népesedéspolitika című dokumentum elfogadása után ez az első olyan stratégia, amely kiegészíti a fejlesztési prioritásokat, és továbbfejleszti a korábbi demográfiai, adópolitikai és szociálpolitikai intézkedéseket. Kiemelte: a stratégia megvalósításához tárcaközi összefogásra, ugyanakkor a megyék, járások, városok együttműködésére és az egész társadalom erőfeszítésére is szükség lesz.

Zeljka Josic, a Központi Demográfiai Hivatal államtitkára hangsúlyozta: a stratégia keretet teremt olyan új intézkedések létrehozásához, amelyek összhangban lesznek a társadalmi változásokkal, de az új tudományos ismeretekkel is. Leszögezte, hogy Horvátország 2033-ig olyan ország lesz, amely kedvező feltételeket teremt a családok és a fiatalok számára, fejlett humánerőforrás-vonzó rendszerrel, beleértve a bevándorlók hatékony integrációját is a horvát társadalomba. Kiemelten fontosnak nevezte még a területi egyenlőtlenségek csökkentését, amely a vidéki területek életminőségének javulását eredményezi majd.

Horvátország függetlensége óta ez a hatodik kormánydokumentum, amellyel lassítani próbálják Horvátország népességfogyását. 1996-ban Stjepan Sterc demográfus professzor vezetésével készült el az első, demográfiai fejlődést segítő nemzeti program. Ez egy összetett tervezet volt, amelyben számos intézkedés szerepelt: a családi pótlék fokozatos növelésétől és a családok megsegítésétől kezdve egészen az óvodák ingyenessé tételéig a nagycsaládosok számára. Hét évvel később a szociáldemokrata kormány Nemzeti családpolitika címmel új stratégiát dolgozott ki, de néhány hónappal később kormányváltás történt.

2006-ban Ivo Sanader kormánya új tervezetet fogadott el, de mindössze két célkitűzést valósítottak meg belőle: az első hat hónapban a szülési szabadságon lévő nők megkapják a fizetésük száz százalékát, és a harmadik, valamint a negyedik gyerek után a családok támogatást kapnak. Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök 2015-ben adott utasítást egy családpolitikai tervezet elkészítésére, amelyet hét tekintélyes szakember dolgozott ki. A tízoldalas dokumentum azonban soha nem került nyilvánosságra, mert a kormány túl költségesnek találta a megvalósítását. 2016-ban Tihomir Oreskovic kormánya is új program kidolgozásába fogott, de a kabinet időközben megbukott.

Nada Murganic volt családügyi miniszter 2018-ban kezdte meg az ötödik dokumentum megfogalmazását, de még annak elfogadása előtt menesztették. Plenkovic, miután újra megválasztották, létrehozta a Központi Demográfiai Hivatalt, amelynek az volt a feladata, hogy a Murganic-féle dokumentumot átdolgozza. Ezt 2021-re ígérték, de csak a mandátum utolsó évében került rá sor.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)