Európai Bizottság: új eljárások, Magyarország ismét célkeresztben

Az Európai Bizottság az európai uniós jog és értékek, az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében indította a legtöbb kötelezettségszegési eljárást idén az EU-tagállamok ellen – közölte az uniós végrehajtó testület az EU-jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló, pénteken közzétett éves jelentésében. A bizottság egyúttal számos új eljárást is bejelentett.

A közlemény szerint 2021-ben az Európai Bizottság 847 új kötelezettségszegési eljárást indított, szemben az előző öt év 809-es átlagával. Az új eljárások kétharmadát (571-et) az uniós irányelvek késedelmes átültetése miatt indították, egyharmadát (276-ot) pedig az uniós jog helytelen alkalmazása vagy a nemzeti szabályok uniós joggal való összeegyeztethetetlensége miatt. Az Európai Bizottság 31 esetben határozott úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja az érintett tagállamok ügyét. Az eljárások egyharmada a levegő vagy az ivóvíz minőségére, illetve a szennyvíztisztításra vonatkozott.

A különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását – áll a közleményben. Ismertették az Európai Bizottság friss döntéseit is a kötelezettségszegési eljárások területén. Ezek között említették azt a határozatot, amely szerint a bizottság a következő szakaszba lépteti a Lengyelország ellen az uniós jognak a lengyel alkotmánybíróság általi megsértése miatt indított eljárást.

A lengyel alkotmánybíróság 2021. július 14-i és 2021. október 7-i ítéleteiben kimondta, hogy az uniós szerződések egyes rendelkezései összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal, és ezáltal – a brüsszeli testület álláspontja szerint – Lengyelország megsértette az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkét, valamint az uniós jog elsőbbségének elvét. Továbbá a brüsszeli bizottság szerint a 2015. decemberi három bírókinevezési eljárás és a 2016. decemberi elnökválasztás során is szabálytalanságok történtek, amelyek miatt a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott – a független és pártatlan bíróságra vonatkozó – követelménynek.

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetet Brüsszel Magyarországgal szemben is „a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak megsértése miatt”. A brüsszeli testület szerint sérti az LMBTQ-közösséghez tartozók alapvető jogait az a magyar törvény, mely a 18 éven aluliak számára megtiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg. Véleményük szerint a magyar törvény egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig – mint írták – ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel, és számos uniós szabályt sért.

Az Európai Bizottság közölte továbbá: úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben azért is, mert azáltal, hogy a Médiatanács „erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva” utasította el a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét, Magyarország megsértette az uniós hírközlési szabályokat. Szintén az uniós jog megsértését jelenti a bizottság szerint, hogy a Klubrádió frekvenciahasználati jogainak megújítása tekintetében „aránytalan és átláthatatlan” feltételeket alkalmaztak.

Arról is tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldi rendszámú járművek esetében alkalmazott, „megkülönböztető üzemanyagárak” bevezetése miatt, mégpedig „a szabad mozgásra vonatkozó, az EU egységes piacának működését biztosító alapelvek védelme érdekében”.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)