Herta Müller egykori besúgóját kínálta meg egy poszttal az USR-s megyei alelnök

Nem akárkit nevezett ki a szűzpolitikát eljátszó USR-Plus helyi politikusa a Bánsági Falumúzeum tudományos bizottságába: Herta Müller Nobel-díjas írónő egykori besúgóját. Végül a helyi sajtó tényfeltáró cikkei vezettek el oda, hogy Cristian  Moș visszavonta a kinevezést.

Temes Megye Tanácsának alelnöke, az USR-Plus színeiben megválasztott Cristian  Moș a múlt hét végén úgy döntött, hogy a Bánsági Falumúzeum (Muzeului Satului Bănățean) tudományos tanácsába Walther Konschitzky írót delegálja, akiről Herta Müller is megemlékezett a „Mereu aceeaşi nea şi mereu acelaşi neică” című könyvében (német eredeti: Immer derselbe Schnee und immer derselbe Onkel  – úgy tudjuk, magyarul még nem jelent meg) is megemlékezik, nem épp dicsérő szavakkal, lévén Walther Konschitzky évekig jelentett Herta Müllerről a kommunista román titkosszolgálatnak, a rettegett Szekuritáténak.

A helyi sajtó, élén a Ziua de Vest temesvári lappal,

élénken bírálta a Temes megyei alelnök lépését, rámutatva, hogy kiről is van szó tulajdonképp. Cristian Mos végül tegnap a Facebook-oldalán is bejelentette, hogy

„a sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban, amelyek Walther Konschitzky szekusmúltjával kapcsolatosak, arról tájékoztatom a közvéleményt, hogy megbeszélését folytattam a Bánsági Falumúzeum igazgatójával, és a tudományos bizottság több tagjával, akik biztosítottak arról, hogy Walther Konschitzky kinevezését a lehető legrövidebb időn belül visszavonják.”

Marius Chivu neves irodalomkritikus a Dilema Veche hasábjain már 2014-ben ismertette Herta Müller „Mereu aceeaşi nea şi mereu acelaşi neică” regényét, megállapítva, hogy a szerző által 1995 és 2014 között különböző helyeken megjelent novellák és esszék gyűjteménye két részre osztja a kötetet: egy politikai és egy költői írásokat tartalmazó részre. Chivu szerint az egyik legerősebb ezen írások közül a „Cristina şi fantoşa ei sau Ceea ce (nu) scrie în dosarele Securităţii“ ( Magyarul kb.: Krisztina és az ő bábja, avagy mi (nem) szerepel a Szekuritáté dossziéiban? )

A rendkívül erős, több mint tíz oldalt kitevő szöveg

elolvasása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Nobel-díjas írónő gondolatvilágát, érzelmeit megértsük, ahogy saját irodalmi múltunkat is – teszi hozzá Chivu. A szóban forgó esszében Müller kifejti, hogy – bár többezer oldalt tesznek ki a róla született jelentések -, ezeknek csak egy részét kapta kézhez, és azok között is akadt, amit erősen megcsonkítva. Így is sikerült azonban pár olyan személyt beazonosítania, akik a kommunista időszakban jelentettek róla: Roland Kirsch, Walther Konschitzky, Alexander Ternovits vagy épp Horst Fassel.

Hogyan mentették fel a forradalmat eltiporni óhajtó szekusokat a fekete március után?

Ezeket a neveket tehát már 2011 óta lehetett ismerni, ekkor jelent meg ugyanis románul a fent említett esszégyűjtemény. Az sem mellékes adalék, hogy az említett egykori szekusbesúgók közül, többeket maga Ion Iliescu is kitüntetett a kultúra terén elért eredményeik miatt. Ilyenformán nem kicsit elgondolkodtató, hogy az új szelek ígéretével érkező USR-Plus miként tudott ekkora bakit elkövetni? Érzéketlenek a kommunista múlt iránt? Nem ismerik a Temes megyei születésű, Nobel-díjas Müller munkásságát? A válaszon nem árt egy-két kört gondolkodni, az viszont tény, hogy a helyi sajtó tényfeltáró riportja után az alelnök Mos szinte egyből lépett – bár egy jobb világban, vagy egy „igazi” USR esetében erre nem is lett volna szükség, hisz nem jutunk el idáig.

Walther Konschitzky 1989 tavaszán emigrált Romániából,

Berlinben telepedett le, de gyakran jár vissza, különböző kulturális projektek irányítója 1989 óta. A szekusdossziék tanulmányozásában jártas több újságíró is megfogalmazta már a gyanút, hogy Walter és a Szeku kapcsolata talán nem is szűnt meg az előbbi emigrálásával, hanem a Nyugaton élő romániai értelmiség megfigyelésében segítette tovább a szolgálatokat – ez utóbbira a Szekuritáté külön ügyosztályt tartott fent, ahogy az nemrég, a névlistát tartalmazó dossziék egy részének nyilvánosságra kerülésével kiderült – voltak is akkoriban meglepetések, emlékezzünk csak a magyarellenes akadémikus, Ioan Aurel Pop esetére, aki szintén előszeretettel védte a szocializmus ceausescui vívmányait a nyugati kapitalista imperializmus, és annak romániai emigrációja ellen.

(Nethuszár)

Kapcsolódó anyagok:

Nagysármás, egy szekus besúgó az RMDSZ-nél, és miért gömbölyű a Föld

Újabb USR-s képviselőről derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval

Borsec: tudtad-e, hogy szekusok vizét iszod?

Így látta a marosvásárhelyi Szekuritáté a csernobili katasztrófát – felőlük akár meg is halhattunk volna (eredeti dokuk!)

Aranykor: a temesvári forradalmárokba lövető tábornok lesz az AUR képviselője

Ami a megbékélés alapköve lehetne: 1956 román hősei és áldozatai

Nethuszár