Mester a színfalak mögött? Interjú Ember Attilával

A szeptember 27-i helyhatósági választások lejártak, sőt, már a decemberi parlamenti választásokon is túl vagyunk. Lassan helyükre kerülnek a dolgok, mindenki feldolgozta, feldolgozhatta már eddig a választási eredményeket és…, az élet megy tovább. Ki győztesként, ki vesztesként, vagy csak járulékos vesztesként éli tovább életét a politikában, vagy éppen azon kívül.

Az egyik legérdekesebb választási eredmény ismét Székelyudvarhelyen született, ahol a már 2016-ban is esélytelennek elkönyvelt jelöltként induló, majd választásokat nyerő Gálfi Árpád újból érdekes körülmények között nyerte meg a 2020-as választásokat is. (Lásd cikkünk alján a kapcsolódó anyagokat!) Az elmúlt években egykori pártja megpróbálta teljesen lejáratni, kizárta soraiból, ellenjelöltet indított, nem kímélte folyamatos kritikáktól sem, minden eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy egyetlen magyar pártban se tudjon indulni, amelyre Gálfi válasza az volt, hogy belépett egy „román” (másképp fogalmazva: vegyes, helyesen pedig: HELYI párt!) pártba (POL- Szabad Emberek Pártja), csapatot gyűjtött maga köré ugyanabba a „román” pártba és megcáfolva a vészjóslatokat, fölényesen (68%-al !!!) megnyerte a választásokat Székelyudvarhelyen.

A Nethuszár megpróbálta kideríteni a Gálfi sorozatos sikereinek, folyamatos népszerűségének a „titkát”, de amikor alaposabb érdeklődésbe kezdtünk Székelyudvarhelyen, azzal kellett szembesüljünk, hogy az udvarhelyi közbeszédben leginkább az terjed, hogy Gálfi Árpád sikerei mögött nem valami rejtély, vagy titok lapul, hanem egy „titokzatos” ember, akit a legtöbben háttéremberként, árnyékemberként emlegetnek.

Ő Ember Attila, Gálfi Árpád 2016-os és 2020-as kampányfőnöke, a polgármester tanácsadója, így hát megkerestük, hallám, tényleg ő a Master of Puppets a Küküllő-mentén, meg egyáltalán… Kedvesen, szívélyesen fogadta megkeresésünket, és boldogan állt rendelkezésünkre, amikor felkértük, hogy interjút készíthessünk vele.

Riporter: Azt mondják, rejtélyes ember vagy, titokzatos vagy, több vagy, mint egyszerű szervező, tanácsadó, sőt, a köznyelv szerint te vagy a Gálfi körüli csapat legérdekesebb, legösszetettebb figurája – háttérből mozgatod a szálakat.

Ember Attila: Akik ezt mondják, egyszerűen nem ismernek és csak feltételeznek bizonyos dolgokat. A feltételezések nem tények. Egy régi kedvenc mondásom szerint, „aki tudja, nem mondja, aki mondja, nem tudja”.

R: Az sem igaz, hogy Te vezetted a Gálfi 2016-os és 2020-as kampányát?

E.A.: De. Ezt mindenki tudja Székelyudvarhelyen. A kampányok vezetése nem jelenti azt, hogy a háttérből bármilyen szálakat is mozgatnék a mandátumok alatt.

R: A politikai kampányok szervezése, vagy a politikai tanácsadás egy szakma? Vagy tudomány?

E.A.: Nem tudom. Az lenne?

R: Azt mondják, Magyarországról érkeztél 2016-ban az akkori székelyudvarhelyi választási kampányt vezetni, aztán itt maradtál az akkori és mostani győztes székelyudvarhelyi polgármester munkáját segíteni.

E.A.: Marosvásárhelyen születtem, de valóban, sokáig éltem Magyarországon és valóban onnan érkeztem 2016-ban az akkori választási kampányra, majd 2017 elejétől munkatársa lettem a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalnak. A válaszom: Igen. Segítem a polgármester úr munkáját.

R: Hogyan esett rád a választás, amikor kampány-szervezőként meghívtak Székelyudvarhelyre?

E.A.: Bizonyára valaki Magyarországról ajánlotta nevemet az itteni csapatnak, azt tudva, vagy azt feltételezve, hogy értek hozzá.

R: Miért? Nem értesz hozzá?

E.A.: Maradjunk annyiban, hogy bőven van még tanulnivalóm ezen a téren is.

R: Ha ajánlották a személyedet, akkor annak előzményei kellett legyenek. Valahol már bizonyítanod kellett. Honnan ismertek?

E.A.: Valóban, a korábbi években is vettem részt kampányokban, valószínű, hogy az azokban elért eredményeim miatt ajánlhattak.

R: Hány éve dolgozol a politikában?

E.A.: Soha nem dolgoztam a politikában. Az elmúlt három évtizedben csak a versenyszférában, gazdasági cégek közép,- vagy felsővezetőjeként, vagy éppen tulajdonos-ügyvezetőjeként dolgoztam. A választási kampányok szervezését, vezetését akár hobbynak is nevezhetném. A sikereim pedig leginkább annak tudhatók be, hogy a politikán kívül álló ember sokkal élesebben látja a politikában, választási kampányokban elkövetett hibákat, a melléfogásokat, mint aki nyakig benne van. Talán a felismert, beazonosított hibák kiküszöbölésének köszönhetem, hogy azokból a kampányokból, amelyekben itt és Magyarországon részt vettem, többnyire győztesként kerültek ki azok a „csapatok”, vagy jelöltek, akik a segítségemet kérték.

R: Hány kampányban vettél részt vezetőként?

E.A.: Volt olyan választási év is, amikor egyszerre több település csapatának segítettem. Voltak esetek, amikor időközi választást tartottak egyik-másik magyarországi településen egy településvezető lemondása vagy halálesete miatt. Ha az ilyen időközi választási kampányokat is ideszámolom, valamint az összes többi kampányt is, akkor a 2020-as székelyudvarhelyi kampány a tizenötödik, amiben részt vettem.

R: Ezek közül hány végződött a Te megbízóid, az általad segített pártok, jelöltek győzelmével?

E.A.: Tizenkettő. A legutóbbi tizenkettő. Eddig. (mosolyog)

R: Nem rossz arány! Van az eddigi kampányaid között kimagasló, különlegesen fontos? Van olyan, amelyik valamiért sokkal mélyebb nyomot hagyott benned a többinél, vagy sokkal emlékezetesebb a többinél?

E.A.: Mindegyik egyformán fontos volt. Mindig az a legfontosabb, amelyikkel éppen dolgozom. Maximálisan arra figyelek, amiben éppen benne vagyunk. Mindegyikből egy kicsivel többet tanultam és arra törekszem, hogy a múltban már elkövetett hibákat soha többé ne kövessem el. Talán ezért is lehet az, hogy az idő előrehaladásával egyre magasabb százalékos arányt érünk el a győzelmeink során.

R: Mit csinál a titokzatos háttérember, árnyékember – ahogyan emlegetnek Székelyudvarhelyen – amikor éppen nincs kampány?

E.A.: Néha zavar, hogy legendákat suttognak az emberek rólam, de a kérdésre válaszolva: dolgozom a polgármesteri hivatalban. Leginkább a kommunikációs munkában jut szerep nekem, de a stratégiák kidolgozása során is részt vállalok a munkában. Azon kívül a saját családi vállalkozásunkat szeretném fejleszteni.

R: A városvezető gyakran kér tanácsot tőled?

E.A.: A városban szükséges fejlesztéseket, beruházásokat, a városban a hétköznapi teendőket illetően nem. Szoktunk beszélgetni, nagyon sok megbeszélésen részt veszek, de többnyire egyáltalán nem szólok bele a dolgokba. A kommunikációs kérdéseket illető területen, hogy mit mikor kell mondani, miről mikor kell, vagy nem kell beszélni, eléggé fajsúlyos a véleményem. Előfordult már, hogy elismert kommunikációs szakemberek sem értették, hogy miért teszek, vagy nem teszek valamit, de utólag a legtöbbször engem igazolt az élet.

R: Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ráérzel a dolgokra szakmai ismeretek nélkül is?

E.A.: Akár így is fogalmazhatunk. Azt nem állítom, hogy nincsenek szakmai ismereteim kommunikáció terén, vagy éppen szervezés, szervezeti vezetés terén, csakhogy a „szakmát” is emberek tanítják, és az emberek nem tévedhetetlenek. Még a szakemberek sem. Ha minden eddigi szakmai ismeretemet axiómaként kezeltem volna és csak azért, mert a „szakma” ezt vallja, alkalmaztam volna, ma lehet, hogy nem számolhatnék be annyi sikerről, mint így, a szakma egyes elemeinek a tudatos mellőzésével. Ha valaki eredményesen akar kommunikálni, nem teheti meg, hogy az adott közeg adottságait, körülményeit, hangulatát és közvéleményét figyelmen kívül hagyja. Erdélyben teljesen másként kell tájékoztatni az embereket, mint Magyarországon. Székelyudvarhelyen teljesen másként kell ezt tenni, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahogyan Budapesten sem alkalmazható az, ami beválik Szolnokon, vagy Debrecenben.

R: Azt is hallottam több udvarhelyi ismerősömtől, de még Udvarhelytől távol élő ismerőseimtől is, hogy a környék egyik legjobb stratégája vagy…

E.A.: Erre most mondanom kellene valamit? Nem tudom, mire alapozzák ezt azok, akik ilyeneket mondanak. Nagy kérdés, hogy amikor valakiről állítunk valamit, akkor azt kihez, kikhez hasonlítjuk.

R: … hát mennyire igaz, hogy remek helyzetfelismerő készséged van, fontos beszélgetéseken többnyire figyelsz, ritkán szólalsz meg, de mindenről tudsz, remekül mozogsz a kulisszák mögött, többnyire pár lépéssel mások előtt jársz, amikor tervezni kell, vagy amikor éppen a politikai ellenfelekkel kell megmérkőzni?

E.A.: Ilyeneket mondanak rólam? Én egyáltalán nem érzem magam valamilyen „csodabogárnak”. Természetesen örülök a sorozatos sikereimnek, de a sikerekhez szükséges szerencsefaktoron kívül, amire tagadhatatlanul szükség van, még sok tényezőt, aktivitást látok fontosnak, amit, ha nem tettem volna meg, akkor bizonyára nem tudhatnék ilyen mértékű és ilyen arányú sikereknek örvendeni. Ahogy mondani szokták: A sikernek nem titka, hanem ára van. Kérdés, hogy aki sikerre vágyik, hajlandó-e megfizetni az árát a remélt, vagy vágyott sikerének? Rengeteg türelem, rengeteg munka, rengeteg tanulás és rengeteg önmegtartóztatás előzi meg bármelyik sikert. Általában, ha az ember valamiből győztesként jön ki, akkor sokan irigylik az eredményét, de nagyon kevesen lennének hajlandóak vállalni azt az utat, ami addig elvezet. Szóval sokan „ingyen” sikerre vágynak. Olyan pedig nincs. Ahogyan nem létezik instant siker sem. Olyanról eddig nem hallottam, és én sem éltem meg olyat, hogy egyik nap elkezdtem valamit jól csinálni és másnap ez már sikert, győzelmet hozott volna. Olyan nincs, hogy egyik reggel felébred az ember és sportolni kezd, másnap pedig aranyérmet szerez egy világversenyen.

R: Kiegyensúlyozott, általában nyugodt és előre kalkuláló, kiszámított, intelligens, precíz ember hírében állsz, akinek a tippjei, vagy jóslatai igen magas százalékban valósággá válnak a választásokon. Hogyan látod a 2022-es anyaországi választások várható eredményeit, illetve a 2024-es székelyudvarhelyi helyhatósági választásoktól mi várható?

E.A.: Bár 2017-ben visszaköltöztem Erdélybe, figyelemmel követem a magyarországi politikai és gazdasági eseményeket is. Sőt, 2018-ban az országos választási kampányban és szintén 2018 őszén egy kisváros időközi választási kampányában is segítettem az ottani csapatnak, barátaimnak. Ezeken a választásokon is győztünk… Én látom, hallom és érzékelem is azt a hangulatot, amely próbálja gerjeszteni, vagy elfogadtatni a köztudatban a Fidesz közelgő bukására való felkészülést. Természetesen 12 évnyi folyamatos kormányzás után benne van a pakliban bármilyen eredmény, vagy kormányváltás, de azok, akik az ellenzék teljes összefogásában máris egy kormányváltó erőt vélnek felfedezni, számos nagyon fontos tényt, vagy tényezőt figyelmen kívül hagynak: Például azt, hogy az ellenzéki politikusok összefogása nem jelenti feltétlenül az ellenzéki szavazók összefogását is. Az „ellenzékiek” olyan széles skálán található értékrendekkel fogtak össze, amely értékrendek közötti különbségek elképzelhetetlenné teszik, hogy a szavazóik is mind ugyanarra a jelöltre, csapatra szavazzanak. Ha pedig az ellenzék szavazói táborának egy része kiábrándul a látszatösszefogásból, akkor az a Fideszt még tovább erősítheti és egy nagy meglepetéssel szolgálhatnak a jelenlegi összefogó tábornak. Én ebben a pillanatban 2022-re is egy Fidesz győzelmet látok valószínűnek, de lehet, hogy most már nem fog összejönni a kétharmad.

Ami a 2024-es székelyudvarhelyi választások eredményét illeti, még túl korai lenne bármilyen jóslatot megfogalmazni, de ismerve az itteni viszonyokat, a politikai szereplőket, van egy elképzelésem, hogy miként fognak alakulni, változni a dolgok. Amikor 2017 tavaszán idejöttem, kb. két hónap „ismerkedés” után leírtam, hogy miként látom a dolgok alakulását és milyen végeredményt jósolok 2020-ra. Leírtam és egy leragasztott borítékba zártam, amit szeptember 28-án reggel bontottunk fel. Az általam 2017 tavaszán leírtak több, mint 90%-a úgy alakult, ahogy leírtam. Ijesztő volt látni, hogy mennyire kiszámítható a jövő politikai szempontból akkor, ha az ember ismeri a politikai szereplők jellemét, tulajdonságait és van már tapasztalata abban, hogy milyen cselekedet, milyen eredménnyel jár…

A választások óta eltelt három hónap eseményei és politikai döntései alapján leírtam azt is, ahogyan látom a 2024-es választási eredményeket Székelyudvarhelyen. Ezt is egy zárt borítékban őrzőm. A zárt borítékot már két ember aláírta, hogy hitelesítse, nem cserélhető másikra a boríték. Ha gondolod, írd alá Te is és bontsuk fel közösen az aláírókkal 2024-ben a választások éjszakáján. Meggyőződésem, hogy ha a jelenlegi politikusok nem változtatnak a magatartásukon, az ellenfeleikhez való viszonyulásukon, akkor a 2024-re jósolt eredmények, az addigi politikai alakulásokra vonatkozó előrelátásaim is nagy mértékben be fognak teljesedni. De természetesen rengeteg dolog változhat.

R: Valami mást írnék alá: nem lehetne, hogy egy borítékba beteszed nekem a CFR meccsének végeredményét, leragasztod, aláírom, és felnyitom majd, amikor hazaértem Kolozsvárra…  Na, de viccet félretéve: szoktál tervezni?

E.A.: Nem jó a focicsapatos példa, mert egy olyan meccs eredményét nehéz előre látni, ahol a csapatok még nem játszottak egymás ellen. A politikai választások eredménye azért látható előre, mert a politikai vetélkedőben játszó csapatok egymás elleni játékát már ismerjük évek óta. Ezért is mondtam azt, hogy ha a politikusok nem változtatnak az eddigi stílusukon, a hozzáállásukon, akkor majdnem 90%-os pontossággal borítékolható az eredmény. Szoktam-e tervezni? Saját életemre, tevékenységemre vonatkozóan? Igen. Nem is annyira tervezésnek nevezném, mint konkrét célok meghatározásának. Amikor elérek egy célt, akkor meghatározom a következőt. A tervek inkább csak amolyan tevékenységi tervek a célok elérésének érdekében.

R: Céljaid között szerepelnek személyes politikai ambíciók is?

E.A.: Nem. De nem titkolom, hogy politikusok, cégvezetők, intézményvezetők képzése, felkészítése, tanítása szerepel a céljaim között. Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyar vezetők közül ma még sokan igen nagy hiányosságokkal végzik a dolgukat.

R: Milyen hiányosságokra gondolsz, említenél párat?

E.A.: Milyen hiányosságokra gondolok? Hát arra gondolok például, hogy a vezetői, vagy képviselői munka is egy szakma. Senki nem születik cégvezetőnek sem és politikusnak sem. Gyakran látok rá példát, hogy valaki vállalkozásba kezd és azt hiszi, hogy már önmagától a döntésétől menedzseri ismeretekkel rendelkezik. Aztán sok esetben következnek az úgynevezett pofára esések. A választott politikusokra is igaz ez. Sokan nem értik a választott képviselők, településvezetők közül, hogy egy intézményvezetői feladatkör szakmai tudást igényel, senki nem lesz szakember attól, hogy az ígéretei alapján, a plakátokról ránk mosolygós képe alapján egy közösség többsége megválasztotta vezetőnek. Egyébként a szakmai alapismeretek hiányán túl, egyes esetekben a vízió, a stratégia készítéshez szükséges képesség hiányát vélem felfedezni. No meg azt is több esetben láttam, hogy téves volt a motivációjuk egyes vezetőknek. Ez is nagyon el tudja téríteni egy szervezet, intézmény, város, vagy akár ország útját is a járható pályáról…

R: Hogyan látod Székelyudvarhelyt 10 év múlva?

E.A.: Nem szeretnék vészmadár lenni, de világméretekben a szemünk előtt zajlik egy olyan folyamat, ami emberi erővel már-már megállíthatatlannak, visszafordíthatatlannak tűnik. Kétségtelen, hogy ez a folyamat előbb-utóbb hatással lesz Székelyföldre, Székelyudvarhelyre is, bármennyire „elmaradottan”, vagy távol élünk a világ, vagy a „Nyugat” nagyvárosainak zajától, divatjaitól.

A világméretű szellemi, lelki, erkölcsi leépülés ellenére is úgy látom, hogy 10 év múlva Székelyudvarhely egy fejlődő úton haladó város lesz, nagy valószínűséggel nagyon sok erdélyi magyar fog ideköltözni a szórványból, mert eljutunk arra a szintre, amikor elmondható lesz, hogy jó az erdélyi magyaroknak Székelyudvarhelyen élni.

R: Mit üzensz a mai fiataloknak, akik a pályájuk kezdetén állnak? Van recept az élethez, a sikerhez?

E.A.: Bizonyára mindenkinek, aki bármilyen területen eredményeket ért el, van saját receptje. Én a magam részéről azt tartanám fontosnak, ha a fiatalok még az útjuk, pályájuk elején megerősítenék a kapcsolatukat Istennel, vagy ha nem létezett ilyen kapcsolatuk, akkor odafordulnának az Istenhez és mindennél komolyabban vennék azt a Krisztus-i tanácsot, hogy „Ne félj, csak higgy!” Úgy érzem, olyan idők előtt állunk, amikor minden eddigi korszaknál nagyobb szükség lesz az Istennel való napi kapcsolatunkra és a hitre, ami nem összetévesztendő a reménykedéssel, az álmodozással, a saját vágyainkkal. Ezen felül nem árt, ha a fiatalok egy nagyon fontos titkot nem tévesztenének szem elől, amennyiben sikeresek szeretnének lenni: Erről Jon Huntsman írt egy nagysikerű könyvében, a Winners Never Cheat (A győztesek sosem csalnak) című könyvben. Abban ezt olvashatjuk: „Sem az üzletben, sem az életben nincsenek egérutak. Alapvetően háromfajta ember létezik: a sikertelen, az átmenetileg sikeres, és az, aki sikeressé válik, és az is marad. A különbség a jellemben keresendő.” Az a jó hírem a fiatalok számára, hogy egyéb adottságokkal ellentétben a jellem formálható, fejleszthető. Szóval elég nagy mértékben felelős az egyén is abban, hogy miként dönt, miként szeretné leélni az életét. A fiataloknak pedig eszméletlen előnyük van: előttük az élet. Sokkal szerencsésebbek, hogy mások hibáiból okulhatnak, tapasztalt emberektől tanulhatnak.

(Nethuszár)

Kapcsolódó anyagok:

Exkluzív! Gálfi Árpád a Nethuszárnak: “soha nem leszek román polgármester!”

Balhé Udvarhelyen:magyar szereplő mószerolja Gálfit, hogy szeparatista a bukaresti bíróságon – FRISSÍTVE!

Kelemen Hunor elismerte: Gálfi nyerte meg Udvarhelyt

Gyurcsányi mélységekben a székelyudvarhelyi ellenzék

Angyalok Székelyföldön: bemutatta programját az udvarhelyi POL

Új magyar párt alakul Székelyudvarhelyen!

A politikai apokalipszis lovagjai lecsapnak Udvarhelyen?

A székelyudvarhelyi MPP következetessége

Az MPP egyre gusztustalanabb: most a “székely terrorista” fiúkat tolta maga elé

Hosszú kések éjszakája: minden lényeges tagot kizárt az MPP-ből Mezei János

Így dolgozik az MPP Udvarhelyen: kinyírta az egyetlen értékelhető polgármesterét

Nethuszár